Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)

gyelő, születni készülő Nagy-Miskolc adottságaiban és lehetőségeiben Magyarország második legnagyobb városa. Ami a kölcsön előnyösségével kapcsolatos kérdést illeti, a válasz: „a feltételek lényegesen súlyosbítják a kölcsönt”, s Hodobay polgármester megfogalmazásában: „Ha a kölcsön feltételei egyes vonatkozásaikban talán súlyosabbak, s nagyon messze mögötte maradnak a békebeli beruházási kölcsönöknek, mégis az a meggyőződésünk, hogy a kölcsön felveendő, mert a kölcsön útján létesített intézmények hozadéka biztosítja a kölcsön tehertételeit.”2’8 Az első kölcsön három részletben, 1925. szeptember 22-én, október 19-én és november 13-án érkezett meg a miskolci bankokhoz.* 239

* * *

Mielőtt a Speyer-kölcsön első részlete megérkezett volna Miskolcra, minden együtt volt a vásárcsarnok felépítéséhez. Az előzményről annyit, hogy a városnak sikerült az építkezéshez budapesd tervezőket, s egy, a vállalkozást finanszírozó tőkéscsoportot a város mellé állítani. Ennek lehetősége már 1924. elején ügy jelent meg a hírlapokban, hogy Wellisch Andor és Münnich Aladár építészek terveinek megvalósításáért eg}' fővárosi tőkéscsoport képviseletében Heltay Béla igazgató kezességet vállalt. Az építési kölcsönt 35 éven át, évi 9,5%-os kamattal törlesztené a város. A tervezői alapelv az volt, hogy méreteit tekintve olyan nagy csarnokot kell építeni, amely a teljes miskolci élelmiszerpiacot befogadja. A megjelenésre is kétféle változat készült. Az egyik szerint lesz egy főépület, amelyet kör alakban üzlethelyiségek öveznének, míg a másik szerint a főépület a tér belső részét töltené ki, az utcai frontokra viszont — lezárva a piacteret — elárusító boltok, helyiségek sorai épültek volna. Az első megoldás, az egyetlen főépület megépítése mellett voksolt a többség. Eszerint „a vásárcsarnok a Búza tér sarkán, a Király utca és a Zsolcai kapu között épül. Jobbról-balról (keletről nyugatra) üzletek és irodák veszik körül a csarnok épületét. Az egész csarnokot alápincézik, a csarnokban helyet kapnának a hatóság ellenőrző közegei és a vásárcsarnok biztosa.” Erre a megvalósulásra is három alternatívát dolgoztak ki. Az első szerint a csarnok földszintjén 130 árusítóhely, az emeleten 71 üzlet és irodahely épül úgy, hogy a földszinten 914, az emeleten 920 négyzetméter lehet a beépített terület. A második és harmadik alternatíva szerint a földszinten

2“ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 17. köt. 177. kgy/1925.

2V> B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 32937/1925. 36203/1925. 39767/192.

167