Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)

i

de meg nem határozott rendeltetésű zárt épülettömb került, s ettől délre pedig a mozgófilmszínház épülete.

A három pályázatot együtt látva az a meglátásunk, hogy a kiírás, az elvárás volt rossz. A feladat nyilván az lehetett, hogy a csarnokkal együtt kellett megjelenni a mozinak, s más, valószínű meg nem határozott intézményeknek, mert csak így képzelhető el, hogy múzeum, művelődési központ, MAV-igazgatóság, sőt szobor is megjelenik egy új térformálásnál. Egy olyan térképződmény többfunkciós beépítése, amely kezdetektől a piacnak, a vásárnak, tehát embertömeg mozgásának adott lehetőséget, feltehetően abból a félreértésből adódhatott, hogy a vásárcsarnok igazi szerepével nem voltak tisztában. A pályázatokat nézve még mindig a helyben kidolgozott beépítési elképzelés tűnik a legjobbnak. Egyrészt „kerítést” jelentett volna a Búza tér déli és részben nyugati oldalán, másrészt a tér felé eső része piaci funkcióval felruházott boltoknak, elárusí164

A vásárcsarnok mohival „kombinált” terve, 1922