Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
tóhelyeknek adott volna otthont, s ezzel a megépíteni tervezett vásár- csarnok hatékonyságát mindenképpen fokozta volna. A Búza tér történeti hagyományai és egy modern nagyváros igényeit kielégítő vásárcsarnok így egységesebb megjelenési formában kiegészíthették volna egymást. A vásárcsarnok építése amerikai bankkölcsönből, 1926-ban Az 1922. évi rendezési tervek és elképzelések igy megbuktak, s 80 év távlatából a vásártér több évszázados történetében nem jelentenek többet, mint egy említésre méltó, érdekes epizódot. A második „nekirugaszkodás” már eredményesebb volt, s az 1924-ben megkezdett munka 1926- ban — egy „egyszerűsített program” részeként — befejeződött, átadták a napjainkban is látható és működő vásárcsarnokot. Az előzmények között említést érdemel, hogy Bethlen István miniszterelnök és közvetlen munkatársai egyéves előkészítő munkája eredményeként Magyarország 250 millió aranykorona összegű kölcsönt, illetve kölcsönkibocsátási lehetőséget kapott nemzetgazdasága helyreállítására. (A magyar kormány elsősorban amerikai és angol bankcsoportok iránt érdeklődött, de különféle gondok miatt végül is az amerikai Speyer-cég mellett döntöttek. A kölcsön elhelyezésében Anglia, az USA, Olaszország, Svájc, Svédország, Hollandia és Csehszlovákia osztoztak, de 850 000 dollár, azaz 4 194 750 aranykorona értékben Magyarországnak is hozzá kellett járulni a kötvény- jegyzéshez. Érdekes megjegyezni, hogy ekkor 1 USA dollár 5,7 pengő volt.)234 A magyar államkölcsön felvétele után, már 1925-ben megtörténhetett a városok kölcsönfelvétele. Pontosan 48 magyar város, illetve település, közöttük Miskolc is beterjesztette igényét a Speyer-kölcsönre. A városok külföldi kölcsönéről az 1925. évi XXII. te. rendelkezett. Miskolc ekkor 500 000 dollárt kapott, amely 17 milliárd 821 millió 250 ezer koronának felelt meg. (1927. január 1-jétől minden pénzügyi akciót átszámítottak pengőbe. 1 pengő 12 500 papírkorona értéket képviselt.) 1926-ban Miskolc felvette a II. Speyer-kölcsönt, amelynek összege 343 474 dollár volt. 1928-ban pedig a városi közgyűlés újabb kölcsön felvétele mellett voksolt. A határozat kimondta, hogy „a felvett kölcsön az I. és Il-ik egyesített városi kölcsönt közvedenül rangsorban követi. S így a város az első és második egyesített városi kölcsönkötvény tulajdonosának sérelme 234 Sz. Ormos M. 1964. 134—136. pp. 165
