Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
A Búza téri „bérházcsoport” és vásárcsarnok gondolata 1922-ben A Búza téri vásárcsarnok megépítésének története (s maga a tér rendezése is) 1921-ig nyúlik vissza. Kezdeményezői és finanszírozói Koós Samu és Mandula Mór bankár-vállalkozók kívántak lenni. (Koós Samu 1915-1918 között a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, a város számos szakbizottságának tagja, elismert gazdasági és pénzügyi szaktekintély, aki a Búza térrel kapcsolatos tervei megvalósításába munkája csúcsán, miniszteri tanácsosként kezdett bele.)224 Az 1921. december 29- én datált beadványuk szerint a Búza térnek a Zsolcai kapu felé néző, déli szegélye teljes hosszában „két-, illetve háromtraktusos kulisszaházat” kívántak építeni. „A most lejárt városszabályozási tervpályázat tervezői — szól az indoklás — több középület elhelyezésére a Búza teret választják, vagyis azt részben beépíteni szándékoznak, ami különben a város intenciójának is megfelel. A szóban forgó és tervezett építkezés tehát a jelenlegi Búza térnek területileg csak kis sávját foglalván le, semmiképpen sem befolyásolja a Búza tér jövőbeni kialakulását és nem befolyásolná még azon nem várható esetben sem, ha a város - a tervpályázattól eltérően — a Búza térnek térként való fenntartására határozná el magát. ...Az épület a térhez való hozzájárulást és forgalmat mai formájában fenntartaná, mert két oldalon a jelenlegi utak megmaradnának, s középen egy kb. 10 méteres boltozott átjáró van tervezve — kb. a jelenlegi középső bejárat helyén —, mely az egész térnek városépítési szempontból igen kedves, intim jelleget kölcsönöz, s emellett - ha a téren esetleg középületek épülnének — ezekre úgy az átjárók, mint a kétoldali széles utcán át érdekes perspektívát nyit; a Zsolcai kapunak pedig méltó és impozáns befejezésül szolgálván, a város e részének megfelelő nagyvárosi jelleget ad, s forgalmát a tervbe vett üzletek által még inkább emeli. Ha a térnek jelenlegi vásártér jellegét fenntartanák, úgy a létesítendő épület a már esztétikusnak semmiképpen nem nevezhető szabad vásárteret a városba jövők és menők előtt leplezné, sőt az említett üzletek létesítése által az ott lévő — túl szépnek egyáltalán nem nevezhető — áruló-bódékat is feleslegessé tenné, létjogosultságukat megszüntetné, s így a napi piac idejének letelte után a város e része is visszanyerné rendes városi jellegét.”225 A „Búza téri bérházcsoport” öt, egymástól tűzfallal elválasztott különálló házból 224 Dobrossy I. 1997. 148-150. pp. 225 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 1887/1923. 154
