Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
állt volna, de homlokzati megjelenését egységesre tervezték. Az alaprajzi mellékletek szerint a földszinten 34 üzlethelyiség, az emeleten többszobás irodahelyiségek, épületenként egy-egy házmesteri lakáson kívül az első és második emeleten összesen 18 db háromszobás és 2 db négyszobás lakás kapott volna helyet. A vállalkozó szerint ekkorra már összeállt a finanszírozó 5 részvénytársaság, amely a városnak felkínálta, hogy a telekárért részvényeket ad, amelyek kamatozó részvények, s élvezik az építkezés után járó, államilag garantált 30 éves adómentességet. A Bloch Ármin és Stimm Lajos jónevű építészek által készített műszaki dokumentációt és a mellékelt szakmai, pénzügyi tervezetet a város építési bizottsága 1922. március 7-én a helyettes polgármester, Hodobay Sándor jelenlétében megtárgyalta. A jelenlévők egyik része — hivatkozva arra, hogy a Warga-féle szabályozási terv lehetővé teszi a Búza téren megfelelő térkiképzés mellett köz- és magánépületek elhelyezését — támogatta a bérháztömb építését. Az átadandó terület értékét (3600 korona/ négyszögölben) 2 000 000 koronában határozták meg. A bizottság néhány nagy tekintélyű képviselője viszont más véleményének adott hangot, nevezetesen hogy „a Búza tér a jövőben — figyelemmel a városszabályozási tervben foglaltakra — oly módon lenne kiképezhető, hogy a nagy kiterjedésű területen legfeljebb egy középület kaphatna helyet, s ez nem lenne más, mint a vásárcsarnok. A terület többi része a vásárcsarnok környéki parkként jelenne meg.” A másik ellenvetés az volt, hogy a város ilyen értékes közterületet semmiképpen sem idegeníthet el, mert ezzel a városi tulajdon, a közvagyon ellen „merényletet” követ el. A szakbizottság véleményét néhány nap múlva pozitív közgyűlési döntés követte, amely határozata szerint a város 596 négyszögöl területet kettőmillió korona ellenértékért úgy ad el a vállalkozóknak, hogy azok - a belügyminiszteri jóváhagyás birtokában - fél éven belül hozzákezdnek az építkezéshez, s azt másfél éven belül be is fejezik. (Az előírások között egy szokatlan kitétel volt, eszerint a Búza téren van az építkezés útjába eső, betonból készült elárusító hely, amelyet a vállalkozóknak a tér más, a város által kijelölt pontján fel kell majd építeni.226) Mivel a közgyűlési határozatot néhány képviselő megtámadta, a polgármesternek összegező jelentést kellett készíteni az ügyről a belügyminiszter számára. A jelentésből kitűnik a Búza tér területe történelmileg alakult, sokoldalú, szabálytalan formájú képződmény, amelynek teljes alapterülete 11 500 négyszögöl. A vá226 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 57. kgy/1922. 155
