Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Bevezetés (Dobrossy István)
Bevezetés Az utóbbi években Miskolcról készült történeti és néprajzi bibliográfiák arról tanúskodnak, hogy a több évszázados múltú sokadalmak a kevéssé kutatott témák közé tartoznak. Részben ez, másrészt a Búza tér várostól elszakíthatadan története, nem utolsósorban az első vásárcsarnok 120, a pozsonyi után épített és országos hírű második „nagy” vásár- csarnok 80 éves története volt oka annak, hogy rendszerezzem e témával kapcsolatos adataimat, recens gyűjtéseimet. A másik ok kézenfekvőbb, összefügg a város új általános rendezési tervével, amely ismét felvetette a Búza tér délnyugati peremének beépítését, vagy körbekerítését. A Zsolcai kapu nyomvonalának ilyen módon való kialakítása az 1920-as években vetődött fel először, majd az 1980-as évek végén ismét „visszatért”. Hasonló történeti múltra tekint vissza a vásártér — beépítés utáni — körbekerítése úgy, hogy a térfal a város felé is hasznos funkciót töltsön be, a piac felőli részen pedig elárusítóüzletek sorát építenék rá, ezzel praktikusan megnövelve a fedett elárusítóhelyek számát és alapterületét. A viták nem zárultak le, de döntés született a térfal több ütemben történő megépítésére. Ennek nyomai a tér délnyugati sarkán láthatók, de a befejezés — jó esetben is — csak jövőre várható. A feldolgozás első része — az új Miskolc monográfiakutatási eredményeire is alapozva — a vásártartási joggal, s Miskolc öt országos vásárának történetével foglalkozik. Ezek az országos sokadalmak nemcsak a környék, hanem a távolabbi vidékek gabona- és gyapjúkereskedőit is évszázadokon át vonzották a koronauradalom mezővárosába. Ez lehet az oka annak, hogy a XVIII. századtól szinte kettős „vendéglátó-gyűrű” alakult ki Miskolc körül. Az országúti, városszéli korcsmák, csárdák, vendégfogadók kisebb távolságokra a városkapuk előtt helyezkedtek el, illetve működtek, míg más részük, más körben néhány órás járóföldre volt. A vásárra érkezők — Debrecenhez hasonlóan — a Piac utcának nevezett főutcát „szállták” meg. Az „egyutcás Miskolc” főutcája így a XIX. század utolsó harmadáig őrizte a Felső-piac, Derék-piac, Alsó-piac utca elneve9
