Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)
Szabályzatok - Utószó az építési szabályzatokhoz
Utószó az építési szabályzatokhoz Amikor 1867-ben megalkották Miskolc első é- pítési szabályzatát, a „Szépítési szabályok"-at, a városnak még nem volt városrendezési terve. Ennek hiányában az építési szabályzatokban rendelkeztek városrendezési, vízrendezési alapelvekről is. Indokolt esetben egy-egy útszakaszra vonatkozóan születtek közgyűlési határozatok, szabályozások. A város egész területének magassági felmérése, a „lejtmérés", 1885-ben történt meg. Az ezutáni szabályrendeletekben megtaláljuk az erre való utalásokat is. Noha a mai értelemben vett szabályozási terv a 19. század végéig hiányzott, az egymást követő építési rendszabályokban számos olyan előírást találunk, amelyekből a városépítészeti koncepció is kitűnik, ezek közé tartozik az építési szabályok alkalmazása céljából elhatározott bel- illetve külterületi felosztás is. Ezt a két kategóriát a későbbiekben: 3 övezetre módosították. Az építési övezetek módosítása, kiterjeszkedése a városépítés dinamizmusán kívül az esztétikai igények növekedésére is utal. Amennyi megvalósul a 19. századi építésügyi szabályozásokból, az: a „történelmi örökség". Máig megoldatlan: a zúgok, közök megszüntetését elrendelő szabályozás. Időszerűségéből semmit nem veszített az az 1867-es rendelkezés, hogy „a ház301
