Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

Szabályzatok - Utószó az építési szabályzatokhoz

sorok magassága lehetőségig összve illő (symetri- cus) legyen."

Az átfogó városrendezési terv hiányát azzal is pótolták, hogy az érdekeltek meghívásával, az építkezés helyén szemlét tartottak. Ennek a hatékonyságát a 20. századi építésügyi szabályozások egyik változata sem tudta elérni.

Sok városépítési és társadalmi konfliktust előzhetne meg a rendszeres rendőri ellenőrzés. A 20. század második felének joggyakorlatából ez hiányzik.

Főleg a Széchenyi utcai „közök" megszüntetésére alkalmazták a háztulajdonosok a földszintes házaik emeletesre való átépítését. A „közök" használatára így alakultak ki a kapuzatok, s a jogosultak számára az egyszeri kapukulccsal való ellátás kötelező volt.

Ma sem ismeretlen a pénzbírságok kiszabása. Csakhogy hajdan az ilyen címen befolyt összegek a város szépítési alapját növelték.

Az első építési szabályzat megalkotása és az 1879. évi szabályzat közötti időből, a várost ért elemi csapások közül kiemelkedik, tragédiájának és pusztításának rendkívüli méreteivel a „gyászos emlékű": 1878. augusztus 31-i árvíz. „Miskolcz városának hasonló szerencsétlenségektőli megmentése, vagy legalább az ár pusztító hatásának lehetőségig korlátozása czéljából a város területére,

302