Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

értéknövekedését, - s így magát a szabályozás kivihetőségének bázisát maga után vonni.

A szabályozási tervnél három külömböző főműveletet kellett megkülömböztetni, úgymint:

a) a meglévő és eléggé szabályos utczavona- laknál csupán egyes háztelkeknek a végleges vonalakba való beigazítását;

b) a be nem épített telkeken új utczák nyitását, és egyes teljesen rendetlen utczacsoportok egész átalakítását, mely a meglévő épületek kisajátításával és nagyrészbeni lebontásával jár együtt.

c) a város területépn átvonuló vízfolyások szabályozását.

Mind a három rendbeli szabályozás a város helyszínrajzán általánosságban ki van jelölve.

II. Kisebb irányszabályozások.

A mi egyes házak újjáalakítását, vagy új épület emelését illeti és czélozza oly telkeken, melyek utczavonalai a kijelölt szabályozási vonaltól némi- kép eltérnek; erre nézve javaslatunk oda terjed hogy a szabályozási vonaltól semmiféle eltérést sem szabad megengedni.

Amennyiben pedig ily esetekben az illető tulajdonosokkal barátságos megegyezés létre nem jöhetne, a városnak az építkezési engedély sürgetése esetében legyen joga az egész telket kisajátítani, és azután szabályozott alakban újra eladni. (. ..)

ül. Nagyobb utczaszabályozások általánosságban.

29