Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)
I. Törzs és népnevek
3. sz. táblázat folyt. Név Darab Átlagtávolság km Kozár 9 166,0 Ladány 13 99,6 Hetény 17 173, A Csatlakozott népek átlaga: 1 A9,8 Törzsnevek átlaga: 150,5 Kontrollnevek átlaga: 210,8 Készítettem két térképet, amelyek közül az elsőn /27. sz. térkép/ feltüntettem az összes törzsnevet. A másodikon /28. sz. térkép/ az összes népnevet, kivéve a kérdéses Ság és Tár- kány helyneveket. Mindkettőn a szélső pontokat összekötve jelöltem a megtelepedési határokat. A két térképen így megjelent határok hasonlósága is bizonyíték arra, hogy csatlakozott népeink a törzsekhez hasonlóan telepedtek meg. Ezután a Ság és Tárkány helyneveket rágépeltem egy olyan térképre, amelyre előre átmásoltam a csatlakozott népek által lefedett terület határait. /29. és 30. sz. térképek/ Mint láthatjuk, a Ság helynevek jelentősen túllépik a többi népnév határát, így feltehető, hogy időben később is keletkezhettek. E vizsgálat szerint a Ság valószínűleg nem tartozott a honfoglaló segédnépek közé. A Tárkány viszont a megrajzolt határokon belül marad. Ha a Tárkány név szolgálónépi eredetű lenne, akkor - úgy gondolom - a honfoglalás után is keletkeznie kellett volna, tehát a névvel az első megtelepedési határokon túl is találkoznánk. A Tárkány - véleményem szerint - a segédnépek csoportjába tartozik, vaoy esetleg a Tarján-törzs .. 27 részé volt. A korszakkal foglalkozó kutatók már korábban megállapították, hogy törzs- és népneves helyneveink általában a korai várak körül csoportosulnak. Megvizsgáltam, hogy a fenti megállapítás igazolható-e matematikailag, és ha igen, milyen mértékben. 13