Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)

I. Törzs és népnevek

Korai helységeink sorát a Magyarország története c. műben ta28

lálható térképről vettem át, kiegészítve azt Győrszentmárton- nal /Pannonhalma - 31. sz. térkép/. Vizsgáltam, hogy az ott felsorolt, i.sz. 1000 táján megvolt helységek körül - ahol már egyáltalán van - mekkora a törzsi és népnévi helységek fajlagos' sűrűsége az átlaghoz képest.

Eredményül azt kaptam, hogy törzsneves helynevekkel körülvett korai helységeink /váraink/ körül 5 km sugarú körön belül 3,7-szer, 10 km sugarú körön belül 2,2-szer. 13 km sugarú körön belül 1,9-szer nagyobb a fajlagos sűrűség mint az átlag.

A csatlakozott népek esetében 5 km sugarú körön belül 3,1- szer, 10 km sugarú körön belül 2,4-szer, 15 km sugarú körrel számolva pedig 1,8-szor magasabb a várak körüli sűrűség az átlagnál.29

Korai helységeink egy csoportja^ körül tehát a törzs- és csatlakozott népeink neveiből képződött helynevek átlagosan 1,0-3,7-szer sűrűbben helyezkednek el a teljes terület átlaoos sűrűségéhez viszonyítva.

Törzs- és népnevet viselő helységeink keletkezését az alábbi példán mutatnám be:

Egy biliárdasztalon egymástól távol elhelyezünk hétféle színes golyót, egy-egy csomóban. Utána a - számukra véletlenszerű - politikai "széljárásnak" megfelelően hol az egyik, hol a másik csomóból dobálunk szét golyócskákat az asztalon, hol erre, hol arra. Könnyen belátható, hogy ily módon a golyók sohasem fognak olyan eloszlást mutatni, mint amilyet törzsi helyneveink. /Ezt kívántam érzékeltetnia 13. sz. térképpel/.

Olyan eloszlást, amilyet a számítások eredményeztek, csak akkor kaphatunk, ha a golyókat először a kezünkben összerázzuk, majd az összerázott vegyes színállományú golyókat rakjuk szét csomókban az egyes pontokra /korai helységek/, amely vegyes színállományú centrumokból gurulnak szét azok köré. Az "összerázódás" valószínűleg már a besenyő támadás hatására a Kárpátokon kívül megkezdődhetett, míg szervezett formáját a honfoglalás első ütemében, a Tiszától keletre végbement hosszabb megszállás idején vehette fel.