Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Honti béla élete a „legvidámabb barakkban" (1954-1987)

Honti Béla élete a „legvidámabb barakkban" (1954-1987)

Sajószentpéteren telepedett le a Hortobágyról visszatért család. Valódi erőt és tartást demonstrált, hogy harmadik gyermekük - Judit leányuk - a kitelepítés tragédiája után született (1954). Honti és felesége bejártak Miskolcra dolgozni a már emlegetett Belspedhez, a családfő beosztása és neve között groteszk volt a disszonancia: „dr. Honti Béla bognár-segéd". Státuszát így is irigyelték némelyek, valószínűleg ezért jelentették fel Hontiékat 1955 áprilisában. A vonatkozó dokumentum szerint „azért indult eljárás engedély nélküli letelepedés bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt dr. Honti Béla és neje ellen, mert nevezett személyek, mint volt kitelepített személyek Miskolcra a letelepedést nem kapták meg és mégis Miskolcon engedély nélkül letelepedtek és jelenleg is Miskolcon a Szeles u. 11. sz. alatt laknak. A lefolytatott nyomozás során megállapítást nyert, hogy valóban Miskolcon dolgoznak a Belspednél, de éjjelre lakásukra, Sajó- szentpéterre járnak haza, mindezek alapján a bűncselekményt bizonyítani nem lehetett".168

Elmarasztaló ítélet nélkül is éppen eléggé zaklatta a családot az idézett vizsgálat. Honti Bélát korábban a hivatásától, munkája gyümölcsétől, szabadságától már megfosztották, tudta, bármit elvehetnek tőle és a fentihez hasonló kellemetlenkedéssel erre akarta őt időközönként emlékeztetni a hatalom. Érthető, ha nem voltak túlzott illúziói. Megkeresték ugyan 1956 októberében, közéleti ambícióit addigra viszont úgy megtörte a diktatúra, hogy aktív forradalmi szere168 A BM. Borsodmegyei Főosztály Miskolci I. IV. kér. Osztályának 509/1955. számú határozata, Honti Judit tulajdonában.

120