Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)
A törvényhatóság első tisztviselőjeként: dr. Halmay Béla Miskolc város polgármestere (1935-1938)
A törvényhatóság első tisztviselőiéként: dr. Halmay Béla Miskolc város polgármestere (1935-1938) Tényszerű volt Szentpáli István megállapítása az első világháború következményeiről, hogy „a várost és a megyét oly mértékben fosztották ki a románok, hogy évtizedekre lesz szükség, amíg ismét helyre tudunk állni".63 A puszta restauráció önmagában, mindezzel együtt korszerűtlen lett volna. A modem urbanizációs elvárásokhoz és a - felvidék elvesztése miatt - megváltozott földrajzi, „stratégiai" helyzethez alkalmazkodón, Miskolcnak a húszas-harmincas években a háború előtti önmagához képest magasabb szinten kellett újjászületni. A Speyer amerikai bankkölcsön felhasználása demonstrálta a város szolgáltató-kommunális (Járványkórház és Fertőtlenítő Intézet, vízvezeték-hálózat, köztemető, bérházak), gazdasági (Búza téri vásárcsarnok, zálogház) és kulturális (Zene- és női kereskedelmi iskola a mai Bartók téren, Soltész Nagy Kálmán utcai elemi iskola) ambícióinak fokozódását.64 Az első világháború magyar tragédiája sajátos katalizátorként gyorsított a „Nagymiskolccá" válás ütemén. A kitűzött célok és a reális lehetőségek közti távolságot a begyűrűző gazdasági világválság beláthatatlanná növelte. Az általános regresszió, nem pedig az egyébként generálisan kritizálható személyes és kollektív kortárs döntések sodorták csőd szélére a szépreményű várost. Hiú ábrándok nélkül, valójában kényszerpályás kezdeményezések tették próbára Miskolc teljesítőképességét, ahogyan Halmay 63 Idézi: Dobrossy I. 1998. 192. p. 64 A Speyer kölcsönről részletesebben ld.: Dobrossy 1. 2002. 224 - 232. p. 35
