Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

A törvényhatóság első tisztviselőjeként: dr. Halmay Béla Miskolc város polgármestere (1935-1938)

beiktatásakor Teleszky Béla bizottsági tag megállapította: a városnak „a vesztett háború után az elmulasztottakat gyors ütemben kellett helyrehoznia, és az akkori idők bizonytalan és nehéz valutáris viszonyai között csaknem egy időben és talán túl gyors ütemben és túlságos lendülettel végrehajtott létesítmények, befektetések és meliorizációk a város gazdasági és költségvetési egyensúlyát már-már a felborulás szélére vezették".65

A közigazgatás rendszere és embere, a tisztviselő szükségszerűen változott az újszerű lehetőségek, feladatok és kényszerek függvényében. Modem pezsgés, vállalkozói lüktetés váltotta fel a boldog békeidők kimérten csöndes hivatali munkáját. A városházi íróasztalokon 1914 előtt pedánsan sorakoztak a klasszikus közigazgatási akták, a háború után viszont már az aktuális beruházások és vállalatok (pl. a zálogház, a téglagyár, a szeszfőzde, a vásárcsarnok, a Koronaszálló, az Apolló mozi, a Nemzeti Színház, az Erzsébet fürdő és a tapolcai komplexum) működtetésének, fenntartásának operatív iratai, nyugtái és kimutatásai tornyosultak a tisztviselői könyökvédők között. A feladattal együtt nőtt a kísértés: a tanácsnokok immáron komoly pénzek fölött rendelkeztek, a kockázati tényezőt pedig felfokozta a gazdasági világválság életszínvonalra gyakorolt romboló hatása. A városháza tekintélyes szakemberei kompromittálódtak, bár megjegyzendő, hogy a sajtó által tálalt panamák valós vagy koholt voltának megítélése a kortárs érdeklődőt is elbizonytalanította, a retrospektív elemzőnek pedig még kisebb az esélye a helytálló értékelésre. Tény, hogy Plank Miklós főjegyzőt sikkasztással vádolták, Peiker Béla főszámvevőt az Apolló Filmszínháznál és az Erzsébet fürdőnél tapasztalt szabálytalanságok miatt érték támadások, Rimóczy József tanácsnokot pedig a HONSZ és a zálogház körüli anomáliák kapcsán gyanúsították.66 Ho- dobay Sándor polgármestert személyesen nem érintették a felmerült ügyek, a vádlottak hivatali főnökeként mégis levonta a konzekvenciát és 1935. május 23-án távozott a törvényhatóság éléről.

65 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 150kgy/1935.

“ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 24 és 24/a,kisgy/1935.

36