Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)
Városért, hazáért - tollal és fegyverrel (1908-1922)
állás birtokában a munkahelyén, otthonában pedig a fiatal feleségével és pici gyermekével életének talán legboldogabb tavaszát töltötte. Általa nem befolyásolható tényezők következtében hozott gyökeresen eltérő érzéseket 1914 nyara, túlzás nélkül állítható: Halmay Béla életébe drámaian beavatkozott a történelem. Miskolc közönsége az 1914. június 28-i véres merénylet hírét általános gyásszal, azaz fekete zászlós középületekkel, a nyilvános mulatozás tilalmával és a törvényhatósági bizottság gyászközgyűlésével fogadta. A döbbenet csendjét napokon belül lázas várakozás, híréhes pezsdültség váltotta, a július 28-i hadüzenetet pedig már kirobbanó lelkesedés, masírozó katonazene, kávéházi ökölrázás és hangzatos szónoklatok dömpingje üdvözölte. Apadatlan harci kedv jellemezte Miskolcot az általános mozgósítás helyi, augusztus elsejei bejelentésének napján is, majd amikor megérkeztek az első behívók, azok címzettjeinek lajstromát az utca nyilvánossága előtt, az összesereglettek kitörő ovációja közepette ismertette a postás.35 Halmay Béla neve is elhangzott, ő sem maradt ki a mozgósításból. A város ugyan kísérletet tett a nélkülözhetetlen tisztviselőinek itthon tartására, a főjegyzőt és társait azonban 112870/4-1914. számú rendeletével a népfelkelői tényleges szolgálat kötelezettsége alól nem találta felmenthetőnek a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium.36 Ezek után, Halmay Béla a 10-es honvéd gyalogezred hadnagyaként az elsők között indult a frontra. A Tiszai pályaudvaron hatalmas tömeg búcsúztatta 1914. augusztus 27-én a katonákat. Szívszorító elképzelni, ahogyan Halmay Béla a még első életévét be nem töltött csecsemő gyermekét a karján tartó, várandós feleségétől elköszönt (kislánya, Margit 1915. áprüis 12-én, édesapja hadifogságba kerülésével közel azonos időben született meg). A jelenet lezárta az egyenes ívű, kizárólagosan sikerélményeket, magánéleti örömöket adó ifjúkort, s a feltétlen boldogság soha többé nem tért vissza Halmay Béla életébe. Galícia volt az Osztrák-Magyar Monarchia legszegényebb és a cári Oroszországhoz legközelebb eső tartománya. A front pusztítása a 35 Somorjai L. 2003. 182. p. * B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 24532/1914. 22