B. Balsai Jolán (szerk.): Kazinczy Ferenc metszetgyűjteménye Zemplén levéltárában I. Sorozat (Sátoraljaújhely, 1992)
Kazinczy Ferenc metszetgyűjteménye Zemplén levéltárában
/ temény egészét így összegezte: „Mintegy 1400 db könyv és 900-nál több kép topog- raphiai, prospectusi, militáris rajzolat és mappa, s az ára két ezer Rfor. ... Sáros- Pataki professzor Szombathy úrtól értettem: Fejérvári Károly úrnak özvegye gazdag gyűjteményével a Pataki Collegiumot kínálta vala meg, s Patak azt meg nem vette. Az özvegy ötödfél ezret kívánt volt érette. Kevéssel azután Jeszeniczi Jan- kovics Miklós úr vette meg azt az özvegytől, nem ötödfél ezren, hanem ötön. ... Prof. Szombathi úr, valamint superintendens őri ... retteg, hogy ez az újabb alkalmatosság is el fog szalasztatni.. .”11 Az egyházkerület 1806. október 5-én Sátoraljaújhelyen tartott közgyűlésén határozta el, hogy kétezer forintért megveszi Kazinczy Ferenc gyűjteményét. E gyűlésen Kazinczy maga is jelen volt, felszólalt és tájékoztatta a jelenlévőket a gyűjtemény tartalma, különös értékei felől. A vételár előteremtésére már ott a helyszínen gyűjtést rendeztek, és a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy pl. Vay József 100, Kazinczy Péter 60, Lónyay Gábor, Komjáti Ábrahám 50-50 forintot, mások kisebb összeget adtak a vásárláshoz.12 A gyűjteményt Kazinczy maga szállította szekéren, ládákban 1807-ben Szép- halomról Sárospatakra. Vay József főkurátorhoz írt levelében, melyben a vételár maradék részének kifizetését kérte, ezt írta: „Többet adtam, mint ígértem; a képek száma 1081, a könyveké meghaladta az 1400-at... 250 Rft-ot elengedtem belőle, mivel Bélnek 4 kötetből álló Magyarországi Geographiáját... nem küldtem.*13 A Harsányi István Közléséből tudjuk, hogy Kazinczy az eladott könyvtárát 1200 forintra, kép- és metszetgyűjteményét pedig 800 forintra becsülte. A metszeteket maga Kazinczy gondosan, papírlapokra felragasztva, nagyság- és tartalom szerint csoportosítva, kötetekbe kötve adta át. Eredetileg 30 kötet volt, de az V. elveszett, így jelenleg 29 kötetet őriz a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára. Minden egyes kötet előtt Kazinczynak saját kezű, latin nyelven írt tartalomjegyzéke olvasható. Bár meghagyták a gyűjteményt Kazinczy eredeti elrendezésében, de tematika szerint 3 nagy csoportba sorolták: I. Arcképek és címerek, II. Várak, városok, csataképek, III. Térképek. A gyűjteményben a legtöbb (461 db) az arckép; a magyar- és világtörténelem, a tudományok, művészetek, hadvezetés hírességeit ábrázolják. 360 db metszet városokat, várakat, csatajeleneteket, magyar tájakat ábrázol. A gyűjteménynek egyik legszebb része a 119 különféle korban készült, a magyar és környező birodalmakat, országokat ábrázoló, különösen nagy értékű térkép, közöttük Honterus János és Zsámboky (Sambucus) János, Lazius Farkas térképei.14 Kazinczy Ferenc az említettek eladása után is tovább gyűjtötte a metszeteket, képeket. Mint korábban, a levéltári megbízatása (1815) után is a barátaitól kapott vagy szerzett, vásárolt arcképeket nem otthon gyűjtötte, hanem a köz szolgálatába állítva, Zemplén vármegye levéltárában helyezte el. A metszetek ma a levéltár Szirmay - Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményében találhatók; 26 db együtt, mint arcképgyűjtemény és 38 db irategyüttesekhez csatolva (királyi család tagjainak leirataihoz, Eszterházy, Wesselényi nádorok parancsaihoz, egyházi főemberek, hadvezérek leveleihez) az iratok csomóiban, szétszórtan lelhetők fel. E különös, nagy értékű gyűjteményt Szirmay Antal (1747-1812) történetíró, 1777-1784 11 Kazinczy Lev. IV. 242 - 244. 12 Harsányi István: A Sárospataki Ref. Főiskola Metszetgyűjteménye. Bp. 1911. 3. 13 Kazinczy Lev. IV. 499. 14 Harsányi I. i. m. 4.
