Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig
Alig egy esztendei házasság után azonban gyűlni kezdtek a viharfelhők a kurucok egén. A törökök végzetessé váló vereséget szenvedtek 1683 őszén Bécs a- latt, s Thököly képtelen volt - bár megpróbálta - elszakítani a török hatalomhoz fűződő kapcsolatait. 1683. október 15-én Ahmed váradi pasa elfogatta Thököly Imrét, s ez a kuruc mozgalom összeomlását jelentette. November elején már csak Munkács dacolt a császári túlerővel. Védelmét Zrínyi Ilona szervezte. Mellette volt két gyermeke: Julianna és Ferenc. 1685 november közepén kezdte meg Caprara tábornok Munkács ostromát. A harc - megszakításokkal - 1688. január 17-ig tartott. Ekkor a hőslelkű asszony kénytelen volt feladni az erősséget, látva, hogy a védősereg kimerült, felmentésre semmi remény. II. Rákóczi Ferenc nevelőapja táborában ízlelt bele a hadimesterségbe 7-8 évesen, majd Munkács falain láthatta, hogy küzdenek a kuruc vitézek. Bátor anyja az ágyútűzben is a falakról irányította a védelmet. Soha el nem múló élmény volt a gyermek számára anyja hősiessége. A kapituláció után - a megegyezés értelmében - az anyát gyermekeivel e- gyütt Bécsbe vitték. Itt azonban a családot széjjel szakították. Zrínyi Ilona nem érintkezhetett gyermekeivel, akik közül Júlia kolostori nevelőintézetbe, Ferenc pedig csehországi jezsuita iskolába került. Zrínyi Ilona Bécsben is ügyes politikusnak bizonyult. A Habsburg-kormányzat emberei között voltak hívei, jóakarói, segítségükkel ügyesen lavírozott a politikai útvesztőkben, így sikerült elérnie, hogy fia olyan iskolába kerüljön, ahol a várúr a Zrínyi- család rokona, s ennek révén Ferenc főúri körülmények között élhetett. A 12 esztendős fiú olyan környezetbe került - nevelői révén -, ahol mindenekelőtt a Habsburg-uralkodó iránti hűséget akarták beleplántálni. Ö azonban nem feledte anyja ellenállását Munkácson, s lelke mélyén őrizte azt a felismerést, hogy a bécsi udvar önmaga, családja s Magyarország ellensége. Ez a lappangó emlék, mikor ismét kapcsolatba kerül a magyar valósággal feltör belőle s meghatározóvá válik cselekedeteiben. A kitűnő iskola, a jó nevelők,, majd a prágai egyetemi tanulmányok hasznára váltak az ifjúnak. Kitágul a látóköre, olvasott, művelt emberré vált. Olyan szellemi tőkét kapott, amilyenre Magyarországon akkoriban nem tehetett volna szert. Mert mit is tudott akkor, mikor kilépett a munkácsi vár kapuján 1688 telén? Ismerte a katolikus vallás elemeit, valamelyest tudott latinul, tudatosan használta anyanyelvét, ismerte a legfontosabb viselkedési szokásokat, amelyek a főúri köröket jellemezték. Voltak ismeretei a hadimesterség- röl, némi gyakorlatra tett szert lovaglásban és a fegyverek használatában. Anyja csaknem négy esztendőn át kísérte figyelemmel Bécsből fia neveltetését. Bár tilos volt, kijátszva a császári udvar éberségét, levelezett fiával. Nem feledkezett meg leányáról sem. Merész politikai húzással feleségül adta leányát Ferdinand Aspremont grófhoz - a császár előzetes tudta és hozzájárulása nélkül! A férj kiválasztása egyáltalán nem volt véletlen, ugyanis Aspremont gróf franciabarát német fejedelmi család sarja volt, XIV. Lajos francia király távoli rokona. Zrínyi Ilona a Habsburg-ellenes magyar főúri csoportokat évtizedek óta támogató francia királlyal is megtalálta és fenntartotta a kapcsolatot! A császár, aki I. Rákóczi Ferenc halála óta árváinak gyámja volt, hiába dühöngött. Semmit sem tehetett. A házasság érvényes volt, hiszen nem kisebb egyházi nagyság, mint a bécsi érsek előtt kötötték. Az udvar tudatára 6
