Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
A kibontakozástól a hanyatlásig
A KIBONTAKOZÁSTÚL A HANYATLÁSIG 1704-ben a kuruc hadsereg létszáma elérte a 60-70 ezer főt. Ez volt a csúcs. A későbbi években ezt a számot sem elérni, sem meghaladni nem sikerült. Dacára annak, hogy a kuruc túlerő nyomasztó volt, igazi jelentős, nyílt mezei ütközetben nem sikerült tartós, döntő eredményt elérni a csapatok fegyelmezetlensége, gyenge felszerelése és gyakorlatlansága miatt. A portyázás azonban nem kevés veszteségeket okozott a császári seregeknek, melyek létszámát évekig nem tudták a szükségleteknek megfelelően növelni, mert minden erőt a nyugati hadszintér kötött le. A legnagyobb gondot azonban az jelentette, hogy 400 km-nél jobban a kuruc és a francia-bajor seregek sohasem tudták jobban megközelíteni egymást.. Az 1704. augusztus 13—i második höchstádti csata volt a fordulópont. A császári és az angol erők itt döntő győzelmet arattak. Ettől kezdve csak kisebb katonai kontingensek, katonatisztek és a pénzküldemények jelentettek francia részről segélyt Rákóczi számára. Összehangolt, átütő erejű támadásról, amely a császári haderőt öss2eroppantotta volna, többé szó sem lehetett. A francia katonai vereségek sorozata lehetővé tette, hogy a császár egyre nagyobb erőket dobjon át a magyarországi frontra. A tehetetlen tábornokok helyét energikusabb vezénylő főtisztek vették át. A kurucok száma viszont egyre apadt. Az ország gazdasági csőd felé haladt. A Rákóczi által kibocsátott rézpénz évről-évre értéktelenebb lett, forgalmát szinte csak erőszakkal lehetett fenntartani. Egyre nélyült a szakadék a harcot vezető nemesség és a katonaság zömét adó jobbágyság között. A vármegyék és a városok számára a kuruc hadsereg számára történő szállítások nem kis terhet jelentettek. Miskolc város számadásai évről-évre jó.1 tükrözik ezt. A város központi helyzete miatt meglehetősen gyakran vonultak át rajta csapatok is, akiknek szállásáról és élelméről is gondoskodni kellett, íme néhány példa a hosszú lajstromból: 1705: tíz pattantyúst és 110 kísérő hajdút kellett nyolc napig ellátni; Károlyi Sándor ezredében lévő főtiszteket és cselédeiket kellett vendégül látni; A francia orátor főtisztekkel és "feles számú cselédekkel" szállt meg a városban A fejedelem társszekereit kísérő 210 hajdút kellett ebéddel ellátni Öt zászlóalj katonát kellett ellátni élelemmel Ezer Szeges- és Sáros vármegyei hajdút kellett élelmezni 1706. januárjában ismét megfordult Rákóczi Miskolcon, itt ülésezett ugyanis a szenátus. Elhatározták az üléseken újabb két millió forint értékű rézpénz kibocsátását. Kimondták, hogy a hadba nem vonuló nemes pénzen váltsa meg távol- maradását. Fejedelmi kancelláriát állítottak fel br. Sennyey István elnöklete alatt. Az előző, 1705. év eseményeiből is említést érdemelnek az északkeleti megyék vonatkozásában a következők: Rákóczi Ferenc páteset bocsátott ki rfj. gr. Barkóczy Ferenc főcolonellus részére, melyben megbízta, hogy toborozzon egy reguláris lovasezredet Zemplén, Abaúj, Torna, Gömör és Kishont vármegyék területén. Bercsényi Miklós Andrássy Györgynek adott utasítást a megyei hadak ezre- dekbe szervezésére. A gömöri, abaúji és tornai lakosokból alakult ezred főkapitánya lett Andrássy. 19
