Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

Életútjának vázlatos históriája

bérré, aki 26-szor olvasta el a számára is legfontosabb, legszentebb könyvet, a Bibliát. Azt a magyar Bibliát, melynek kinyomtatását Vizsolyban leghat- hatósabban éppen apja, Zsigmond segítette.

Rákóczi György az ótestamentumot tizenháromszor, az Újtestamentumot több mint harminc- kétszer olvasta végig. Buzgó református mellette neje is, aki egymás után szülte a nehéz hadas idők közepette a gyermekeket, - összesen ötöt. Közülük azonban csak ketten érik meg a felnőtt kort, az 1621-ben született György és az 1622-ben született Zsigmond. A többiek, szüleik végtelenül nagy bánatára és gyászára már kiskorukban az akkor oly gyakori betegségekben elhaláloznak.

A házaspár Szerencsen, majd Sárospatakon lakik, bár Györgyöt a családi tűzhelytől a politika és a katonáskodás sűrűn elszólítja. A háztartást és a birtokügyeket azonban Zsuzsanna asszony szilárdan a kezében tartja. A perek sorra sikerrel zárulnak, a birtokok gyarapodnak, a Rákóczi vagyon kezd legendássá válni.

1627-ben béke köszönt a sokat szenvedett országra. Két esztendővel később a súlyosan beteg Bethlen Gábor hiába próbálja, nem tudja rávenni Rákóczi Györgyöt arra, hogy ne engedjék vissza az Erdélyhez csatolt hét vármegyét a királyi Magyarországhoz, ha ő meghal. A gazdag főúr azon5