Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Misszionáriusok a teherautókon
tei jelentésében: a cigány-kérdés. Az, Palotai előadásában az ürge- és bun- dásbogár-vészhez hasonlatos jelenség: antiszociálisak, tetvesek, tífuszosak, valamint lopnak. Palotai, mint messziről jött „intézkedő”, javasolta a helyieknek, hogy a hatszázas falu mintegy kétszáz cigányát „telepíttessék szét” a megyével más falvakba, ahol nincsenek egyáltalán cigányok. A pártszervezetről, amit — az általa levezetett egyesülés után — új vezetéssel „látott el”, kiderül, hogy a pártmunkát nem ismerik, tagdíjat nem fizetnek, még a párttitkár sem. A termelési versenyről eligazítást tartva hátrahagyta annak ismertetőjét. Felsőgagyon 16 fős MKP szervezet volt, új tagok nélkül. Hozzájuk csadakozott 12 szocdem. Havonta egyszer tartottak pártnapot, a tagság kétszeresének részvételével. Az egyesülés fogadtatásáról különböző véleményeket gyűjtött Palotai. Az egyesültek örömmel fogadták azt. Mások közömbösen, míg „a zsírosparaszt ellenségesen”. Népnevelés a falujáró érkezése előtt nem volt. Újjászervezve a vezetőséget („az értelmiséggel megerősítve”) öt főt jelölt ki erre a feladatra. A lakosság hangulata a jelentés szerint általában rossz volt. Bundásbogár, szárazság és ürgék voltak e hangulat objektív faktorai. A szubjektív faktorként a vallásosságot jelölte meg, mi oka lehetett annak, hogy a falu kétharmada Pfeifferre szavazott 47-ben. Általában közömbösnek találta a falut politikailag. Megjegyezte, hogy a régebbi tagok fizettek tagdíjat, ami valóban ritkaság volt akkoriban. Érdekes tudósítása az általa tartott május l.-i ünnepi beszédről. Azon sokan megjelentek, a politikai és gazdasági részét beszédének figyelmesen hallgatták. Ám „mikor rátértem a Klérus kérdésére elborultak az arcok”. A jelentés szerint a Párttól a helyiek féltek, mert az „diktatúrát csinál”. Reményre adott számára okot az a körülmény, hogy a helyi főjegyző, az iroda egész személyzetével kérte felvételét az új pártba. így tett a postamesternő is. Érdekes megfigyelés, hogy a falu vezetői hamarabb igazodtak, mint annak lakosai. Ebben a helyzetben kérte a népnevelő a falura való fokozottabb és gyors „ráfekvést”, hogy kihasználják a vezetők fordulatát. Nagyobb figyelmet kért a megyétől a falura és annak pártszervezetére. Alsó- gagyon a mindössze két fős MKP szervezethez a falujáró látogatásakor heten kérték felvételüket, közülük öt régi kisbirtokos. Szocdem szervezet nem volt. Pártnap és népnevelő ismeretlen fogalmak voltak a faluban. A lakosság hangulatát annak vallásossága határozta meg. Az MKP politikáját előzőleg nem ismerték. A bundásbogár és az ürge mellett a kolhoz- és csajkamese rontották a falu hangulatát. Egyébként megjegyezte, hogy az általa beszervezett párttagok között volt a falu tanítója, aki érdemes a figyelemre káderszempontból. A pártmunkát nehezítette a községben a sok amerikai rokon. Ehhez járul a reakció aknamunkája és a nincstelenség. 107
