Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)
plusz két évtizeden át.142 Pedig a falujárásnak nevezett jelenség irodalmi emlékezete nem olyan sovány, mint amilyen a magyar történeti szakiroda- lomból következne. Lengyel Péter fotorealisztikus történet-írásában például egy konkrét falujárás emlékképei villantak fel bő két évtizedes távlatból.143 Történeti közhely, hogy a koalíciós évek túlpolitizált korszaknak tekinthetők. Ekkor sokan — akár meggyőződésből, boldogulási szándékból, új identitás és politikai múlt választásának szándékával — valamely politikai párthoz csatlakoztak. így véli ezt a köztudat. Forrásaink arra is választ adhatnak, hogy mennyire volt „túlpolitizált” a magyar falu, s mi is volt a politizálás aktuális tartalma: mit akart a paraszttól a párt és mit akart a paraszt a párttól? Jelezni kell, hogy a központi pártvezetés, a pártapparátus, az itt most misszionáriusoknak144 nevezett pártaktivisták „pártja” és a „térítettek”: a falusi pártalapszervezetek kommunista párttagjai és a nem kommunista falusiak kommunista pártja-pártképe nem mindig ugyanaz a jelenség. Más pártja és pártképe volt a 45 után párttaggá lett városi munkásnak, mint az emigrációban, vagy az illegalitásban marxista-leninista képzettséget szerzett hivatásos forradalmároknak, nem szólva a falusi pártszervezetek mozgalmi előélettel nem rendelkezett tagjairól. A falujárás történetének és a falujárók történeteinek dokumentumai egy majdani, inkább megértő és leíró, mintsem minősítve ítélkező és „igazság- osztó” párttörténet megkerülhetetlen forrásai lesznek annak ellenére, hogy ezen tömeges narratív források használati frekvenciája semmit sem változott 1989-et követően a történetírásban, és leggyakrabban a nullához közelít. 142 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Korall, Budapest, 2012. Több mint 500 oldalon nem jutott hely a sorsfordító évek legizgalmasabb forrásainak. 143 Lengyel Péter az 1970-ben befejezett és 1980-ban megjelent, Mellékszereplők című regényében két alkalommal bukkan fel a falujárás (irodalmi) emlékezete. Lengyel Péter: Mellékszereplők. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 49. p. ill. 84-85. pp.; Bokor László pufajkás- és munkásőr romantikától csöpögő 1984-ben megjelent Hajnali őrjárat című regényének főhőse, a munkásőr zászlóalj parancsnok, Mészáros őrnagy, a meglehetősen egyszerű szerzői dramaturgia szerint 1957. május elsejét követően már egy pillanatra ellazulni látszott, mi több: egy rövid tréfa erejéig kedélyeskedett is beosztottaival. Ekkor elevenedett fel benn pozitív emlékként a falujárás mint békésebb politikai harci eszköz. Bokor László: Hajnali őrjárat. Zrínyi, Bp., 1984. 120. p. 144 A misszionárius kifejezés használatára lásd: Medick, Hans: „Misszionáriusok a csónakban?” Néprajzi megismerésmódok kihívása a társadalomtörténettel szemben. (Ford.: Berényi Gábor) In: Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Akadémiai kiadó, Budapest, 1988. 62-109. pp. 65
