Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

A szervezettség legfelső foka (Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez)

ragaszkodása pártunkhoz.”133 Az adatok a budapesti, közel 125.000-es szociáldemokrata párttagságra vonatkoznak:134

1946. január

1946 február

1946 március

1946 április

1946 május

91%

85,7%

93,2%

94,4%

99,2%

A Szociáldemokrata Párt 36. Országos Gyűlésére készített jelentés a vidéki pártadó-fizetésről az alábbiakat írta: „A tagdíjjárulék fizetése úgy alakult, hogy 1947 januártól decemberig a bélyegeladás 38%-os emelkedést mutat, míg 1946 ádagával (augusztus-december) szemben 1947 megfelelő időszaka 73 százalékos eredményt ért el.”135

Nem tudni, pontosan milyen (abszolút) számok voltak az idézett emelkedés mögött. Ám az 1946-os budapesti adatok világosan mutatják: alapvető különbség volt a szociáldemokrata és a kommunista párttagoknak a tagdíjfizetésben megmutatkozó „ragaszkodásukban és hűségükben” pártjukhoz. Ez a körülmény különösen a kommunista párt és a kommunisták már-már mitikus fegyelmezettségét, szervezettségét sugalló szakirodalmi hagyomány fényében perdöntő. Nyilvánvaló, hogy az MKP egyáltalán nem volt az a szervezett, fegyelmezett tömegpárt, mint azt a szakirodalom állítja, függedenül annak irányultságától.

Az egyesülésre készülő kommunista párt 1948 elején immár sokadszor szólította fel tagságát a tagdíjak rendezésére, s egyben a párthoz való odaadásuk manifesztálására. Kádár János társaságában Kovács István emlékeztette a párt funkcionáriusait arra, hogy a tagdíjfizetés a párthoz való tartozást jelenti. „A tagdíj nagy jelentőségét a mi pártunkban nagyon lebecsülik. Ez az oka annak, hogy legtöbb pártszervezetünkben elhanyagolják ezt a kérdést és tagjaink igen nagy százaléka nem fizet rendszeresen tagdíjat! (...) Pártunknak igen nagy szüksége van tagjaink anyagi támogatására. De a tagdíjfizetésnek nem csak anyagi, hanem elsőrendű politikai jelentése van, mert a tagdíjfizetés a pártunkhoz való szoros köteléket, a Párthoz való politikai hozzátartozást, a pártfegyelem betartását is jelenti. (...) A tag- könyvcserénél minden párttagnak, aki vissza akarja kapni a tagkönyvét, rendeznie kell tagdíjhátralékát. Nem szabad merevnek lennünk a kérdés rendezésénél. (...) Az a párttag, aki nem érzi magát annyira a Párthoz tar133 Vágvölgyi Tibor: Pártépítés országépítés. A magyar dolgozók szabadságharcának tűzvonalából. Budapest, 1946. 48. p.

134 Uo. ill. Vágvölgyi Tibor: A pártszervezeti munka ünnepe. Pártszervezet, 1946. július 26.1-2. 2. p.

135 A Szociáldemokrata Párt 1947. február 3.-án megválasztott vezetőségének jelentése az 1948. március 6-7-8-án ülésező 36. Országos Pártgyűlés elé. 26. p.

60