Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

A szervezettség legfelső foka (Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez)

neti adat. Nemcsak mi állítjuk, hogy a tagdíjfizetés fontos mutatója a Párthoz való viszonynak. A Magyar Kommunista Párt hivatalos orgánuma, a Vártmunka az 1945-ös újrakezdéstől cikkeiben politikai kérdésként kezeli a tagdíjfizetés ügyét. 1945 augusztusában „A tagdíjfizetésről” című cikk is erről győzködi a pártmunkásokat: „A tagdíjfizetés önmagában nem csupán gazdasági jelentőségű. (...) Ezen túlmenően rá kell mutatnunk politikai fontosságára is (...) a [helyi] vezetőség nincs tisztában a tagdíjfizetés fontosságával, annak fegyelmező és nevelő hatásával.”62

Mivel a kommunista párt hivatalos önképének része volt a párt másságának hangsúlyozása — mely másság elsősorban a hangoztatott fegyelmezettségben és szervezettségben kellett megnyilvánuljon63 — idézett szerzőnk az alábbiakkal zárta agitatív cikkét: „A kommunista párt nem ’egyesület’ ahová akkor jár fel az ember, amikor ’hangulata’ van! Fegyelem nélkül nincs építőmunka és tagdíjfizetés nélkül nincs fegyelem”.64 Ugyanaz a Vártmunka másfél évvel később arról tudósít, hogy — az előbbi cikk szerzőjének az agitációja csekély hatású volt. Varga Sándor: „Néhány szó a tag- díjfizetésről” című cikke nem a pártfegyelemre apellált, hanem arra a számunkra is roppant fontos körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a tagdíj- fizetés ténye, vagy annak hiánya valóban a párttagság Párthoz való viszonyának legfőbb és legkézenfekvőbb mutatója. „Pártszervezeteink jelentős részében nem ismerték fel még eléggé, hogy a tagsági, járulék fizetése az első és elengedhetetlen kapcsolat, amely az egyszerű párttagot a párthoz köti. ’Mutasd meg tagsági könyvecskédet, megmondom milyen a viszony köpted és a párt köpött’ ez kell, szállóigévé váljon minden pártszervezetünkben.”65 Ezért a párttagság tartalmára — közmondásos és közhelyes szervezettségére és fegyelmezettségére — vonatkozólag mi is a fentieket vesszük alapul.

Első kérdésünk tehát az, hogy kik és hányán alkották a párt tagságát? Az országos statisztikák megbízhatóságával kapcsolatban az 1948 eleji tag- könyvcserék vizsgálata során merültek fel az első kétségek: ekkor a leje62 Tömpe Elli: A tagdíjfizetésről. Pártmunka, 1945. augusztus 1. 1945. augusztus 1. 89. p.

63 Kovács István: Építsük a Magyar Kommunista Pártot. Budapest, 1945. A szerző, az 1945. augusztus 30-án megjelent szigorúan csak párttagok részére nyomtatott brosúrájában nem kevesebbet állít, minthogy: „Pártunk a szervezettség legfelsőbb formája... Mi párttagjainkkal komoly eredményeket tudunk elérni, mert pártunk egészen más párt, mint az összes többi politikai párt.” A Szervezési Osztály vezetője szerint a párt másságának kulcsa az ideológiai és szervezeti egység.

64 Tömpe Elli: A tagdíjfizetésről. Pártmunka, 1945. augusztus 1. 90. p.

65 Varga Sándor: Néhány szó a tagdíjfizetésről. Pártmunka, 1947. március. 104. p. Varga közlése szerint a tagdíjakból befolyó pénzek 60%-ának befizetésével leginkább elmaradt négy megye egyike volt Borsod, uo. 105. p. Kovács István idézett brosúrájában is a párttagságról szólva hangsúlyozta a tagdíjfizetés fontosságát. Kovács István: Építsük... 1945. 26.

32