Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

di járás 154-ből 62-t, míg a Putnoki járás 84-ből 46-t. Sajós2entpéteri járás: 100 - 22, Miskolci járás: 60-24, Mezőkeresztesi járás: 65-0, Mezőcsáti járás: 113-21, Mezőkövesdi járás: 60-29, Edelényi járás: 147-16. A jelentés a tervhez képesti elmaradást a tag- és tagjelöltfelvétel kezelésének bürokrati­kus és mechanikus módjával magyarázta. A mechanikusság alatt azt értet­ték, hogy a megyebizottsághoz számos olyan ívet küldtek fel, amiben sem­milyen indoklás, javaslat nem szerepelt a tagjelölt neve mellett, vagy csak annyi, hogy „javasoljuk”. Más esetekben azzal indokolták a tagjelölt felvé­telét, hogy az illető „mozgékony, szorgalmas”. A jelentésből kiderült, hogy 93 esetben javasoltak az alapszervezetek olyanokat, akik státusza nem volt összeegyeztethető a pártépítési tervirányzatokkal: kisiparosokat, középpa­rasztokat, kispolgári értelmiségieket említett a jelentés.338 A Miskolci járás és Miskolc város MDP pártszervezői ezek alapján dia­lektikus önkritikát gyakoroltak. A kritika legfőbb éle az alapszervezetek és azok vezetőségére irányult, mivel „számbelileg nagyon le vagyunk marad­va. Megállapítjuk továbbá, hogy a nagyüzemekben, mint a járás községeiben és a városban ezt a kérdést teljesen liberálisan kezelték és politikailag nem támasztották alá. Az elvtársak nem törődtek e döntő jelentőségű kérdésnek, a Pártunk tagságának, illetve a tagjelölt felvételének politikai foglalkozásával, s hagyták teljesen ellaposodni, vagy kampányszerűen vitték.”339 A borsodi járások és nagyüzemek pártbizottságai 1949. július és no­vember között tagjelöltfelvételükben még nagyobb elmaradást mutattak. A megyebizottság kimutatása e négy hónapból az előírt és a teljesített pártépítésben egyáltalán nem tükrözte az elvárt fordulatot. 2198 tagjelölt felvételét irányozta elő a munkaterv, amiből 397-et teljesítettek. Terven fe­lül még 93 tagjelöltet is felvettek. E terven felüliek az „egyéb” szociális ka­tegóriába tartoztak, ami már nyilvánvalóan jelezte az új állampárt ter­mészetes növekedésének legfontosabb forrását. Az új osztály tagjai voltak ők, akiket sem munkásként, sem parasztként, sem értelmiségiként nem tudtak a megyei pártstatisztikusok meghatározni. Még egyszer: 480 tag­jelölttel gyarapodott a borsodi MDP, ezeket 553 jelentkezőből vették fel. Különösen fájó lehetett az ipari munkások és a parasztok visszafogottsága. Megyei szinten 1365 ipari munkás tagjelöltté felvételét irányozták elő, mely előirányzatból mindössze 285 lett a teljesítés. Ez 20,8%-os arány. Különö­sen alacsony volt az egyéni parasztok tagjelölt-felvételi politikai aktivitása. 500 főt irányzott elő a megyebizottság egyéni paraszt tagjelöltként, amiből 338 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 339 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom