Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
mindössze 29-et teljesítettek. Ez 5,8%-os teljesítés mindössze. A téeszta- gok közül 188 fővel kellett volna a megye tagjelöltjeit növelni, amiből a tényleges teljesítés mindössze 3 lett. Kizárólag az értelmiségiként besoroltak között volt szignifikáns a tervteljesítés, a 154 előirányzottból 53-an lettek tagjelöltek. A nem tervezett „egyéb” kategória javította valamelyest Borsod megye tagjelölt-felvételi statisztikáját a tárgyidőszakban.340 Az önkritika nem késett. A megyei pártstatisztikáról szóló jelentés az új típusú tagfelvételi munka első évét értékelve a spontán, nem tervszerű pártépítési gyakorlat továbbélését állapította meg. Majd’ minden területen elmaradást állapított meg a jelentés, így a párt vidéki meggyökereztetésében is. Kritika érte az üzemi, s egyebek mellett a nagyüzemi pártbizottságokat is a tervszerű és egészséges pártépítés, az agitációs, felvilágosító munka elhanyagolása miatt. Elfogadhatatlannak tartotta a jelentés azt, hogy a megye területén még számos településen nem volt MDP alapszervezet, sőt: párttag sem.341 A következő havi politikai kiértékelés különösen a megye nagyipari üzemeinek pártépítő tevékenységét találta elégtelennek. Emellett kiderül a dokumentumból, hogy a parasztok, s különösen az egyénileg gazdálkodó parasztok között végzett pártépítő munka „hiányos” volt, elmaradt az irodai alkalmazottak közöttinél.342 Mindezek ellenére, általánosságban javulónak nevezte a pártépítési munkát a megyebizottság illetékese. A jelentésen a vonatkozó bekezdéshez kézzel írott megjegyzés így szólt: nem igaz. A következő hónapokban ugyanezek a motívumok köszönnek vissza a jelentésekből, azzal a motívummal, hogy a jelentkezések csökkenő tendenciáját a felvilágosító politikai munka alacsony színvonalának tudták be. Új motívum a pártépítés 1950. október végi politikai kiértékelésében, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődését egyáltalán nem kísérte a mezőgazdasági üzemek (állami gazdaságok, téeszek, gépállomások) pártszervezeteinek erősödése.343 Jellemző módon a borsodi megyebizottságnak a megyei titkár által jegyzett jelentéseiben ettől kezdve a politikai munka, a pártépítés helyét egyre inkább az alsóbb pártszervek statisztikai adatszolgáltatásának kiértékelése kapott nagyobb hangsúlyt. Azért a továbbiakban is nyújtanak ezek a kiértékelések egy-egy jellegzetes, kritikus életképet, különösen a tervszerűség nem kielégítő módjának magyarázásakor. így annak kapcsán, hogy a megye parasztjai a továbbiakban 340 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 341 MNL. MÓL. 276. 88. cs. 951. őe. 74-76. 342 MNL. MÓL. 276. 88. cs. 951. őe. 43-44. 343 MNL. MÓL. 276. 88. cs. 951. őe.81-83. 166
