Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom és a parasztság
formája jó, fokozottabb segítséget kell nyújtani a falujáróknak.” Azoknak, akiknek ekkor a létszámát a megyében, mintegy 600 főre becsülték. A falujárás perspektíváiról, s a falujárásról, a falujárók által közvetíthetett problémákról az illetékes osztály iratai további dokumentumokat nem tartalmaznak. Az utolsó irat Horváth Márton javaslata a falujárás megszüntetéséről és a téeszpatronázs-munka kiszélesítéséről szól.331 Ez az irat a közvetlen előzménye a falujáró mozgalom megszüntetésének. Az indokok az alábbiak voltak: — „a falujáró csoportok munkáját az jellemzi, hogy nem a Titkársági határozat útmutatásai alapján dolgoznak, hanem beleavatkoznak a falu összes ügyeibe. A termelőszövetkezetek vezetőivel tárgyalnak a szövetkezetek olyan ügyeiről, amihez nem értenek, a pártszervezetek helyett, azoktól sokszor függetlenül, helyi ismeretek nélkül végeznek közvetlen agitá- ciót a tszcs-be való belépés, beadási kötelezettségek teljesítése érdekében.” — „Nem megfelelő a falujáró csoportok munkájának irányítása és ellenőrzése.^ ..) A megyei és járási bizottságok nem törődnek a területükre járó falujárók munkájával, nem segítették és nem ellenőrizték azt. (...) A falujáró munka irányítását és ellenőrzését elhanyagolta a K.V. Agit.Prop. Osztálya is, különösen a kölcsönjegyzés óta.” — „A falujárás jelenlegi formájában nem segíti, hanem több esetben gátolja a falusi párt- és tömegszervezetek munkáját...” 1952. májusában a KV titkársága határozatot hozott a falujáró mozgalom megszüntetéséről. Az új típusú parasztság kinevelése az „intézményesített forradalom” első négy évében kudarcba fulladt. Ennek nem csak a falujárók és a parasztok közötti — változatlanul továbbélő — kölcsönös előítéletek voltak az okai, hanem az MDP politikájának fordulata, mely egyre kevésbé lett forradalmi, ám annál intézményesítettebb. A falu elfoglalását — a téeszesítés 1952-ig, az elvártnál lassabb folyamata miatt — a lelkes forradalmárok helyett az államapparátus kényszerítő intézményeire bízták. 331 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 274-277. 161