Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom és a parasztság

instruálják őket a továbbiakban, hanem „üzemenként a falujáró csoportok összes tagjaival átvitatjuk a további munkafeladatait. Hogy a csoport minden tagja tisztában legyen a ráeső munkával, annak módszereivel.”

Ám a falujárás felügyeletét gyakorló KV Agitációs és Propaganda Osztályon sem voltak — és nem is lehettek, épp a rendszer sajátosságaiból fakadóan — tisztában a párt általános politikája helyi implementálásának módszereivel, így a falujárással sem. Erről tanúskodik az a feljegyzés, amelyet 1951. április 12.-én kelteztek az osztályon „a Titkárság határozatának alapján a falujárás átszervezésének tapasztalatairól”.324 A feljegyzés egyfelől nagyszerű eredményekről, másfelől komoly hibákról és hiányosságokról számolt be. Az eredményekről beszélve arról szólt, hogy a Titkárság határozata óta a falujárás új formáját „falusi pártszervezeteink, dolgozó parasztságunk szívesen fogadták. Ugyanez mutatkozik meg falujáróinknál is, akik a kioktató előadásokon örömüket fejezték ki Pártunk vezetői iránt a falujárás átszervezéséért. (...) A tömegpropaganda előadások falun jelentős tömegeket mozgatnak meg...” Fél évvel később a Nagybudapesti P.B. Agitációs és Propaganda Osztálya ezekről a „tömegpropaganda előadásokról” mint teljes kudarcról számolt be: „a szervezés nem kielégítő, s a részvétlenség miatt nem tartják meg, mert a gyerekek sokasága van jelen, de felnőttek nem.”325

A KV APO-n eredményként tudták be azt is, hogy, „leállítottuk a hivatali pártszervezetekből kijáró falujáró csoportokat.” A feljegyzés készítői reflektáltak a falujárást érő egyik konkrét vádra, miszerint az túlságosan költséges: „A falujárás átszervezésével lényegesen csökkent a falujárás költsége is. (Ezt) mutatja a Rákosi Mátyás Művek példája, ahol az átszervezés előtt havi 55-60.000 forint volt a kiadás, ezzel szemben jelenleg havi 12-15.000 forintba kerül a falujárás.” A hibákat kizárólag egyes falujáró csoportok tevékenységéhez kapcsolták a jelentés szerzői. így azt is, hogy „egyes átszervezett csoportok a falujárás régi formájában dolgoznak. Például a Fémáru és Szerszámgépgyár falujárói belenyúlnak a pártszervezet munkájába (vezetőséget összehívják, népnevelőket instruálják stb.), háziagitációra járnak.” Itt említették a Taktaszadán dolgozó diósgyőri falujárókat is. Általánosságban megyei pártbizottságokat és önmagukat is kritikával illettek azért, hogy a falujárásban rejlő valós politikai tartalékokat nem használták ki még elég hatékonyan.

324 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 140-143.

325 MNL. MÓL. 276. 89/182. őe. 244.

158