A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás küszöbén
volumene lehetne. A velünk együtt csatlakozó országok többnyire nagyobb ütemű beruházási tevékenységet folytattak A bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP %-ában (2001): Csehország 28,3 Lengyelország 21,6 Magyarország 23,4 Szlovákia 31,3 A kép tehát azt mutatja: a csatlakozás után térségünk nincs könnyű helyzetben. A kinyíló piac egyben azt is jelenti, hogy megjelennek azok a kis és középvállalatok (elsősorban Németországból), amelyek az európai recesszió következtében új piacokat keresnek, s már egy ideje készülnek a belépő kelet-európai sáv meghódítására. Nagyobb tőkeerővel, több vállalkozói és EU- tapasztalattal, nagyobb referenciával. Több ágazatban vagy szakmában ők nyerhetik el a pályázati tendereket, megbízásokat. A védekezés útja csak az lehet, ha a vállalkozások mind anyagilag, mind tudásban megerősödnek és megtanulnak szövetségbe lépni egymással, klasztereket vagy konzorciumokat alkotva igyekeznek piacot szerezni. A megyénkre speciálisan jellemző kohászat szintén nehéz helyzetbe kerül, hiszen a csatlakozás után az ágazat támogathatósága megszűnik, míg a lengyel és szlovák acélipar 2006-ig támogatható marad. A befektetők egy új csoportja jelenik meg a közeljövőben: azok a „kívül maradó” országok (Ukrajna, Oroszország, Távol-Kelet), akik EU-bázis létesítésére törekszenek. Fogadásukra jó esélyt ad a keleti határok közelsége, a végre megvalósult és tovább épülő autópálya, a meglévő infrastruktúra. A nyugati országokból már nem a multinacionális, hanem inkább a középvállalkozói kör várható. E befektetők számára a vonzerő már nem az olcsó, hanem a jól képzett munkaerő és az innovatív környezet lesz a vonzerő. A Miskolci Egyetem és az ott tervezett Regionális Tudáscentrum kedvező infrastrukturális lehetőséget kínál majd, főként akkor, ha a vállalkozások és a tudományos élet együttműködése megvalósul. A szakképzett munkaerő hiánya közismert tény, országos jelenség. De milyen potenciállal indulunk ebben a versenyben? Egy közelmúltban végzett vizsgálat a megyék, régiók, kistérségek humánindexét határozta meg. Ez a mutató a 6 éven felüliek irástudási arányát, az elvégzett osztályok számát, az egy állandó lakosra jutó belföldi jövedelmet, a várható élettartamot vette figyelembe. A 7 régió közül az észak-magyarországi a 6., a 19 megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén a 18. helyen áll. Ugyanezen besorolás szerint az ország 149 kistérségét rangsorba állítva a megye kistérségei közül a miskolci a 44., megelőzi pl. Hajdúszoboszló, Ajka vagy Békéscsaba), Kazincbarcika a 63, Tiszaújváros a 70, Mezőkövesd 88, 221
