A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara története 1994-2004 - Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás küszöbén
Sárospatak 106, Sátoraljaújhely 113,Szerencs 115, ózd 117, Szikszó 126, Encs 138, Edelény 146. (Az első három Győr, Veszprém, Szentendre, az utolsók Mátészalka, Baktalórántháza, Nyírbátor). Eszak-Magyarországon a fiatalok körében végzett felmérés sajnos azt állapítja meg, hogy az iskolázottság, a nyelvtudás és a gazdasági aktivitás terén elmaradnak az országos átlagtól. Az iskolázottság az általános iskolában is megjelenő lemaradás, később az olló tovább nyílik. Minden korosztálycsoportban alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség. Több, mint 50 % nem tud semmilyen idegen nyelvet, csak 15 % rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával. Elengedhetetlen tehát a szakképzés, a képzés, a nyelv és informatikai oktatás intenzívebbé tétele. Mindezek alapján mi várható a régió gazdaságában 2004. május 1 után és mivel javíthatunk a pozíciónkon?- Az erős, elsősorban közép- és nagyvállalkozások piaca bővülhet, működése kiszélesedik. Néhány nagyvállalat regionális központtá válhat. A nemzetközi gazdasági együttműködések és kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá válhatnak.- A kiéleződő versenyben a kis (mikro) vállalkozások egy része tönkremegy. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha erősítjük a „belső piacokat”. Megyén, régión belüli beszállítói, üzleti kapcsolatokat kell kifejleszteni. Vállalkozói hálózatokkal, konzorciumokkal, klaszterekkel versenyképes tömörüléseket lehet és kell létrehozni, melyek tőkeerő, referencia tekintetében egyenrangúak lehetnek a nyugat-európai kkv-kal.- A szlovák határ megszűnése a természetes gazdasági régió együttműködésére új közlekedési szokásokra, a határ-menti térségek fejlődésére ad lehetőséget. Az ottani nagyobb munkanélküliség és a vállalkozások számára lényegesen kedvezőbb adórendszer konkurenciát is jelent. A belső piac erősítésében a határ menti, elsősorban a magyar-lakta területek vállalkozásai is partnerek lehetnek.- A vállalkozásoknak új ismereteket kell elsajátítani, új technikákat kell begyakorolni (idegen nyelv tudás, e-business)- A fiatalok képzése stratégiai kérdéssé válik. A német-osztrák színvonalú és rendszerű gyakorlat-orientált szakképzés, a fiatalok idegen nyelvi és informatikai tudásának jelentős növelése, a felsőfokú képzés gazdaságorientáltsága, az innováció meghatározóvá válása azok az elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a térség az EU-csatlakozás nyertese lehessen.- Az Európai Unió támogatáspolitikája ugyanakkor kedvez térségünknek, hiszen a felzárkózást, az egyenlőtlenségek csökkentését segíti. Ha a térség gazdasági, társadalmi, politikai szereplői közös akarattal pontosan ki tudják jelölni stratégiai céljaikat és feladataikat, s azok megvalósításáért következetesen dolgoznak, a megye elindulhat egy intenzív fejlődési pályán. 2004. után a kamara stratégiáját, feladatait is e célok elérése motiválja. 222
