A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - A Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozása, tevékenysége

Sugár János-Szilágyiné Baán Anna A Kamara újjászerveződése A Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozása, tevékenysége A kereskedelmi és iparkamarák megszüntetésének évében, 1948-ban már megalakították a Magyar Kereskedelmi Kamarát. Erre a bankok államo­sítását kimondó 1947. évi XXXIII. Te., és a nagyipar államosítását deklaráló 1948. évi XXV. Te. hatálybalépése után került sor. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagjai 1967-ig csak külkereskedelmi vállalatok lehettek, az 1968-as gazdasági reform bevezetésével azonban már más - termelő, szolgáltató stb.- vállalatok és intézetek is felvételüket kérhették. A kamarai munka a tagvállalatok által alakított és működtetett testület­ben folyik. Minél aktívabban vesz részt egy tagvállalat a testületek munkájá­ban, annál többet profitál a kamarai tagságból. A Kamara központi apparátu­sának feladata a testületi munka feltételeinek megteremtése, e tevékenység koordinálása, adminisztrálása. A Kamara irányítását az évente általában négy alkalommal találkozó 33 tagú elnökség, illetve a kéthetenként ülésező 10 tagú ügy vezetőség végzi. Az ügy vezetőségi tagok többsége maga is aktív, a kamarai munkát jól ismerő vállalati vezető. A Kamara központi apparátu­sának munkáját - az elnökség és ügyvezetőség útmutatásai alapján - a főtit­kár irányítja. A Magyar Kereskedelmi Kamara testületéi között tartja nyilván a területi összekötő bizottságokat, amelyek az ország tervezési, gazdasági környezetei­hez igazodnak. A gazdaságot képviselő szervezetek hiányát az ország nem­zetközi kapcsolataiban jól érzékelhetjük, ha nyomon követjük a Magyar Kereskedelmi Kamaráról szóló Minisztertanácsi rendeleteket. A 35/1877. (IX. 15.) számú rendelet, a kor politikai szellemiségének megfelelően, óvato­san tovább nyitja a Kamara mozgásterét a gazdasági szervezésben. Kimond­ja, hogy a Kamara:- tagvállalatainak információs, konzultatív fóruma;- képviseli a tagság külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos érdekeit kamarai jellegű nemzetközi szervezetekben, továbbá külföldön az állam- igazgatási és más szervek előtt;- a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben a magyar munkaadókat képviseli;- megbízás alapján közreműködik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogi, minőségvédelmi ügyek és szállítmányozási kárügyek intézésében; 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom