A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - A Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozása, tevékenysége
- árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a külkereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki, illetőleg hitelesít;- megszervezi a formatervezett ipari termékek bemutatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcserét;- a Kamara mellett szervezett választott bíróság működésének feltételeit biztosítja. A Kamara feladatainak felsorolása rövid, tömör, egyértelműen külkereskedelem-orientált. A rendelet sugallja - kimondja, a gazdaság működése tökéletes, hazai képviseletre nincs szüksége. Megerősíti ezt a sugallt gondolkodást a következő megfogalmazásokkal: A Kamara feladatainak ellátása során a Minisztertanács által megállapított külkereskedelmi politikával összhangban, és a külkereskedelmi minisztert a külkereskedelem irányítása terén a jogszabályok szerint megillető hatáskör figyelembevételével köteles eljárni. A Kamara tevékenységét az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel és országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel együttműködve végzi. Ennek elősegítése érdekében a Kamara és az említett szervek kialakítják a kölcsönös kapcsolatok szervezett formáit, együttműködési megállapodások kötése útján és más módon. A három északi megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye kamarai tagvállalatai 1976-ban döntötték el, hogy e területen is létrehozzák a Magyar Kereskedelmi Kamara regionális szervezetét: „Északmagyarországi Összekötő Bizottság” néven. Az új testület 1977-ben kezdte meg munkáját Salgótarjánban. Az Összekötő Bizottság elnöksége tevékenységének indulásától kezdve kiemelt feladatnak tekintette, hogy a Kereskedelmi Kamara adta lehetőségeket mind teljesebben hasznosítsuk e területen is, ahol már sok évre visszamenőleg, mint önálló kamarai tagvállalat több gazdasági egység részt vett a Kamara különböző szakbizottságainak munkájában. Illetve igen sok kamarai tagtrösztnek, vállalatnak volt helyi egysége, vállalata, gyára, gyáregysége. A távolság miatt azonban a kapcsolatok a Kamara testületéivel, szervezetivel nem voltak rendszeresek, illetve a nem önálló egységek nem tudtak közreműködni közvetlenül a Kamara tevékenységében, nem tudták igénybe venni szolgáltatásaikat. A Kamara és a területén működő, gazdálkodó tagvállalatok kapcsolatának erősítése a Kamara akkori alapszabályában a leglényegesebb cél volt az Összekötő Bizottság tennivalói között. A szervezetünk mindig törekedett arra, hogy e kötelességének teljesítése során messzemenően figyelembe vegye a helyi sajátosságokat. Az Összekötő Bizottság fontos tevékenységének tartotta, hogy jobban összehangolja a helyi tagvállalatok kamarai munkáját. Ezt döntően azzal 172
