A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel

ben (1920), Sajószögeden (1920), Szakáidon (1921), Tiszabábolnán (1913), Tiszadorozsmán (1918), Tiszakesziben (1921), Tiszapalkonyán (1920), Tiszatarjánban (1920) működött a Hangya Szövetkezet helyi kirendeltsége. Mint minden „telephelyen” ezekben is egy ház, annak egyszerű berendezése és 10-150 pengő értékű vagyona volt 1945-ben (ez lehetett - ritkábban - áruban, vagy takarékbetétben).

A mezőkeresztesi járásban Hangya szövetkezeti kirendeltség az alábbi településeken volt: Cserépváralja (1904), Felsőábrány (1913), Keresztespüspöki (1912), Mezőkeresztes (1903), Mezőnagymihály (?), Sály (1923), Szentistván (1900), Tárd (1902), Tibolddaróc (1903), és Vatta (1903). A mezőkövesdi járásban: Bogács (1902), Noszvaj (1920), Ostoros (1921), Sziha- lom (1904), Tiszavalk (1913), Andornaktálya (1920), Borsodivánka (1906), Borsodszemere (1905), Bükkzsérc (1905), Cserépfalu (1903), Egerfarmos (1907), Egerlövő (1906), Gömbösfalva (1900)61 és Mezőkövesd (1899).

Az ózdi járásban egyetlen helyen (Aszalón 1942-től) működött a Futára kirendeltség, másutt Hangya Szövetkezet a következő alapítási dátumokkal: Balaton (1908), Borsodnádasd (1937), Bóta (1904), Csernely (1904), Hangony (1916), Hódoscsépány (1921), Nekézseny (1917), Ózd (1923), Sáta (1941) és Sajóvelezd (1901).

A miskolci járás 18 településén volt Hangya Szövetkezet, de csak egy faluban alakult a Hangya mellett Futúra 1943-ban (Sajóvámoson). Hangya „települések”: Belsőbőcs (1939), Bükkszentkereszt (1904), Bükkszentlászló (1921), Felsőzsolca (1905), Görömböly (1920), Harsány (1905), Hámor (1906), Kisgyőr (1921), Kistokaj (1922), Mályi (1940), Nyékládháza (1942), Répáshuta (1920), Sajókeresztúr (1920), Sajólád (1919), Sajópetri (1924), Sajóvámos (1930), Szirma (1905) és Szirmabesenyő (1918).

A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet miskolci és megyei tagságáról nem kértek, vagy a Kamara nem tudott adni tájékoztatást. A legkorábbiak a XIX. század végén alakultak a megyében (pl. Mezőkövesd), a zömük az első világháború alatt és után létesült. Az 1940-es években volt a legnagyobb hatású a „vállalat”, ekkor országosan 1.800 szövetkezetei tartottak nyilván kb. 80.000 taggal. Az összeíratásukra - vélhetően - azért került sor, mert az 1945-ös földreformmal egyidőben számosat kisajátítottak és paraszti szövetkezetté alakították. A paraszti jelleg főleg a kistelepüléseken, a falvakban maradt meg. Másutt, így Miskolcon is a megszokott módon folytatták tevékenységüket a háború után, még 1948-ban megszületett a szövetkezeti törvény, amely szerint vagy megszűntnek, vagy földműves-szövetkezetekké alakultak át. Utóbbira Miskolcon nem került sor.

61 Gömbösfal vára Szó molyát „keresztelték”, s ilyen néven volt ismert 1937-1945 között. Ld. Hőgye I.-Seresné Szegőfi A.-Tóth P. 1983. 430.

121