A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel
1945 márciusában „a szövetséges hatalmak fegyverszüneti bizottságának miskolci megbízottja” utasította az első és másodfokú iparhatóságokat, ill. a Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy a nagykereskedelmi cégeket (cégbejegyzés szerinti módon) és a kiskereskedéseket (csak településenként, majd járási számszerű összesítésben) mutassa ki. „Nyomatékosan hangsúlyozzuk - írja a kamara főtitkára hogy a fent megnevezett katonai hatóság utasítása szerint a kimutatás postafordultával küldendő be”. Az üzletek számát a kiskereskedők esetében 1944. január 1-ei és 1945 február 1-ei állapotnak megfelelően kellett megadni, még a nagykereskedőknél e két időpontban a forgalom ösz- szegét és áruraktáraik számát is fel kellett tűntetni.62 Itt az 1944-es adatsor összeállítható volt a kamarai statisztikákból, de az 1945-ös adatot csak a járási főszolgabírók tudhatták. Az adatok 8 járásra vonatkoznak, de a megyeszékhely nem adott kimutatást. (A nagykereskedőkről töredékes adatok maradtak, a kiskereskedelemről a zsidók gettósítása miatt nem volt pontos kép a polgármester hivatalában.) A miskolci járás a nagykereskedők számára nemleges választ adott. Az edelényi járásban 1944-ben 5 nagykereskedő 8 raktárt tartott fenn, árukészletük akkor 234.000 pengőben volt meghatározó. 1945-re egyetlen nagykereskedő sem maradt a járásban. A mezőcsáti járásban 1 nagykereskedő 2 raktárban 60.000 pengőnyi árut tartott, de 1944-ben deportálták. A járásban 1945-ben nagykereskedő nem volt. A mezőkeresztesi járásban 1 cukornagykereskedő 3.000 pengő értékű áruját jegyezték fel egy raktárban, de 1945-ben a főszolgabíró innen is nemleges adatot jelentett. Mezőkövesden 1 nagykereskedő volt 1944-ig, a deportálásból 1945-ben tért vissza. (1 raktárban 35-40.000 pengő értékű áruja volt.) Az ózdi járásban 2 nagykereskedő 140.000 pengő értékű raktárkészletét jelentették 1944-ből (5 raktárban), s minimálisra csökkent készlettel 1945-ben mindketten a helyszínen voltak. A putnoki járásban 2 nagykereskedő volt 1-1 raktárukban 80-80.000 pengő értékű áruval. Egyikük (cukor-nagykereskedő) elmenekült, másikukat gettó- sították. A sajószentpéteri járás egyetlen fűszer-nagykereskedőjének raktári készlete, ill. annak ára megháromszorozódott 1945-re. A borsodi kamarai kerület 8 járásban 1945-ben tehát összesen 3 nagykereskedő szerepelt a nyilvántartásokban. A kiskereskedelmet általánosan jellemzi az üzletek számának számottevő csökkenése. A miskolci járásban 135-ból 96 bolt működött, az edelényi járásban 210-ből 190. Úgy tűnik, itt voltak legkonszolidáltabbak a bolti kereskedelem körülményei. A mezőcsáti járásban a 197 bolt helyett 72 működött, a mező keresztesi járásban 91 bolt helyett 36 tartott nyitva. (Az adatok szerint azonban nem volt olyan település, ahol legalább egy mindenes, szatócs bolt 62 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 23.395/1945. 122
