A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata a kereskedelmi testületekkel

néhány centiméteres, orosz-magyar nyelvű hirdetmény - a városparancsnok

2. számú parancsa amely az orosz és a magyar pengő árfolyamát 1:1-ben állapítja meg, a mely szerint a vörös hadsereg bejövetelekor érvényes árak maradnak érvényben, amelynek áthágása árdrágítás, azonban ezt a közönség nem viszi figyelembe és az orosz katonák sem igen, akik könnyen fizetik túl az árakat. A Kamara tájékoztató közléseinek általában nem adnak hitelt, a gazdasági lehetetlenülésre és főleg a mindennapi konkrét tényekre és a hírekre hivatkozva. ...Eleinte hetekkel előbb, értesülve a Tiszántúl aránylagos árubőségéről és az ott érvényesülő alacsony árakról, hatóságaink abban reménykedtek, hogy mihelyt az összeköttetés a Tiszántúllal, s Debrecennel helyreáll, az ottani egészséges árak kiegyenlítő hatása letöri a Miskolc környéki túlzott árakat, azonban - mint az előrelátható volt -, az összeköttetés javulása megfelelő, egyidejűleg érvényesülő intézkedések híján ellenkező hatással járt. Félő, hogy az itteni beteges góc fertőzi majd az egészségesebb területeket is. Debrecent, s a Tiszántúlt megjárt kereskedők közlése szerint ugyanis, sajnos, nem az ottani régebbi alacsony árak terjednek erre, hanem az itteni magasabb árak kezdenek érvényesülni már ott is. A miskolci biztos, elhelyezésre joggal számító zugkereskedő ottani beszerzéseinél az itt elérhető árakkal kalkulál, s minden árat megfizetvén felhajtja az ottani árakat.” A helyzetkép kialakulásában lényeges összetevő volt a közlekedés. A vonatok hiánya, a teherautók kis száma, a nagy áruigény felértékelte a szekerező távolsági kereskedelmet. A szekérforgalomnál már annak csak ára volt nagyobb, s a horribilis szállítási költségek azonnal megjelentek a kereskedelemi árban. „A Miskolctól 7,5 km távolságra fekvő egyik téglagyárból 1 db tetőcserép leszállításáért 1 pengőt kérnek a fuvarosok. Egy parasztszekér napi kétszeri fordulóval napi 2.000 db, lapos szekér 2.000 db, a nagy lapos szekér 4.000 db cserepet tud naponta behozni, tehát egy pár lóval napi

1.000—4.000 pengő bevételre tehet szert a fuvaros. Ez a fekete fuvardíj érvényesül természetesen minden más árunál is Miskolcon - emeli ki a kamara jelentése. A távolsági fuvarozás költségeire pedig jellemző, hogy értesülésünk szerint Miskolc-Debrecen között egy 25 q árut szállító teherautó fuvardíja 4.000 pengő. Ezt a kilónkét 1.60 P. fuvardíjat nem bírja el az elsőrendű közszükségleti cikkek után eddig engedélyezett kereskedői haszon. Ezt megfizetheti pl. a cukrot kilónként 150 pengőért, vagy zsírszalonnát 150-200 pengőért árusító zugkereskedő, de nem férhet bele az a cukor vagy zsír maximális árába”.59 Ezért létfontosságúan szükség van egy azonnali árrendelet kiadására, az árak törvényes maximálására, ellenőrzésére és szigorú betartatására. Az árrendelettel egyidőben szükség van a bérek rögzítésére, hiszen a legutóbbi bérrögzítési rendelet 1943-ban jelent meg, s azt a front után kiala59 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.241/1945.

118