Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

A fellegvár és a Víziváros összeköttetését 1543 előtt ajtónyílásban végződő boltozott folyosó biztosította.

139 A török időkben hosszabb, boltozott alagút épült.

140 Mind a fellegvár, mind a Víziváros ásatásain nagy mennyiségű törökkori használati tárgyat - patkót, ásópapucsot, szekercét, kengyelt, sarlót, kerámia töredékeket -, török és magyar pénzleleteket hoztak napvilágra.

141 Az egyéb törökkori ásatások között tárgyunkhoz tartozik a vízivárosi Vízikapu fahídjának és az előtte emelt török palánk maradványainak feltárása,

142 a királyi városban talált török csorgókút,

143 az Árpád-kori eredetű hévíz-malom, amit a törökök lőpormalommá alakították át,

144 egy valószínűleg fürdőként használt XVI. századi épület,

145 végül egy törököket, illetve nyugati zsoldosokat rejtő temető részlete.

146 11. FÜZÉR már a XIII. század elején szabálytalan, ovális alaprajzú vár volt. Ennél lényegesen később, talán a XVI. század elején épült kaputornya. Ekkor a hegyivár a Perényi család birtokában volt. Lehetséges, hogy Perényi Péter építtette a kaput méginkább védelmező, ötszögű, óolasz rendszerű bástyát is, amely mintegy 8 méter magas lehetett, négy oldalán ágyúlőréseket alakítottak ki.

147 1526 végén egy ideig a füzéri várban őrizték a szent koronát. A következő évtizedek belharcaiban Füüzér lehetett a Perényiek legbiztonságosabb vára, amit tovább erősítettek: a nyugat felé szabálytalan négyszög alaprajzú, nagyméretű bástyát építtettek a várfal elé.

148 A keleti várfalat megvastagították, és lőresekkel látták el. Füzér 1569-ben a Báthori család tulajdonába került. Újabb védőmű nem létesült, csak a falak korszerűsítéséről, belső épületek kialakításáról vannak adatok.

149 1683-ban falait robbantották. A XVIII. században magánkézben volt. Az 1977. évi ásatás során számos kályhacsempe töredék került elő, amelyek párhuzama Sárospatakon és néhány felvidéki vár anyagában lelhetők fel.

150 12. GESZTES a XIV. században magánkézen levő, szabályos, téglalap alaprajzú, három részre tagolódó, várkastély volt. Keleti és nyugati oldalán négyszög alaprajzú, XV. századi torony védte. A Buda körüli XVI. századi végvárak közé sorolható kis erősséget valószínűleg 1543-1558 között bővítették. Ekkor a nyugati oldalon található, addig pilléres felvonóhíd elé kettős farkasvermet létesítettek. Átalakították a vár bejáratát, létrehozva a csak nyomokban fennmaradt egyszintes, falazott előépületet. 1558-tól török kézen volt Gesztes. Ebben az időben a nyugati torony és a bejárat között kazamatákat építettek, és feltöltötték az egyik farkasvermet, valamint a torony első szintjét. A kapu fölött két oldalról - a belső folyosóról nyíló őrfülkéket képeztek ki. A várat 8-10 méter távolságban vékony fal vette körül, amelynek féli részén, a török megszállás idején tornyot alakítottak ki.

151 A vár feltárása és helyreállítása megtörtént.

152 XVI. századi leletanyagát török és törökkori kerámia, fegyvertöredékek és más használati tárgyak alkotják. 13. GYŐR római kori Castrum maradványai között épített, XIII. századi, lakótornyos püspöki vár volt, a mai Káptalandombon. Ezt a várat a dombot is magába foglaló városfallal övezték.

153 A XVI. században már elavult erősséget 1529-ben néhány hétre megszállták az oszmánok. Buda eleste után Győr lett a királyi Magyarország legfontosabb vára. Erődítése 1542-1552 között folyt, eredményeképpen palánkkal és sánccal vették körül a régi, középkori várost, és két kaput létesítettek. 1555-ben kezdődött a vár és a váralja fallal és bástyával történő megerősítése. Felszámolták Győr külvárosait, kivéve a Rába és Rábca közötti Újvárost, amit 1564-65-ben sövénykerítéssel öveztek.

154 A vár 1565-re kiépült, elsőként a magyarországi fülesbástyás várak közül. A bányavárosi főkapitányság székhelyének szabálytalan, nyújtott ötszög alaprajzú, három kapuval ellátott falait ha fülesbástya védelmezte.

155 1566-ban a város leégett. A további építkezések a helyreállítást, illetve a vár védőműveinek a tökéletesítését szolgálták, és folytatták a sáncok (lejtők, ellenlejtők) kialakítását. 1594-ben Szinán pasa kiválóan irányított ostrommal kerekedett fölébe a keményen harcoló védőknek. (16.sz.kep) 1598-ban Schwarzenberg és Pálffy csapatai rajtaütéssel szerezték vissza Győrt.

156 A XIX. században elbontott várból egy, 1562-ben épült, kettőzött fülesbástya maradt fenn, amit 1959-60 folyamán állítottak helyre.

157 (14.sz.kép) A korábbi régészeti kutatások célja a XV. századig használt középkori lakótorony volt.

158 Később, leletmentés alkalmával hitelesítették a végvár falainak vonalát és állagát, több rövidebb szakaszon,

159 továbbá a XVII. századra keltezett út-és kapurészleteket figyeltek meg.

160 A helyreállított fülesbástya kazamatájában berendezett kőtárban állították ki a győri vár kapuit egykor ékesítő császári, magyar és cseh királyi címereket, továbbá az ásatások törökkori fegyver anyagát. 14. GYULA téglavára a Fehér-Körös szigetén épült, a XV. század elején magántulajdonban volt. Alaprajza szabálytalan négyszögű, délkeleti falában négyszintes torony foglalta magába a felvonóhidas kaputornyot. A délnyugati falon széles, boltíves kapu nyílt, és egy kisebb méretű, gyalogos kapu biztosított kijáratot az északnyugati oldalon is. A várat 6 m távolságban, a fő falakkal párhuzamos, vékony téglafal övezete, északkeleti és délnyugati falainak közepén kis, négyszögletes tornyokkal.

161 Az erődítást vizesárok védelmezte. A XV. század közepén a külső fal sarkait, továbbá hosszanti oldalait szabálytalan ötszögű tornyokkal erősítették.

162 Az északnyugati sarkon állt torony helyére a XV. század végén, a XVI. század