Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

elején kétszintes, kerek alaprajzú rondellát építettek.

163 Temesvár török kézre kerülése, 1552 után Gyula lett a királyi Magyarország legfontosabb vára az Alföldön. Erősítéséről Paolo Mirandola építész 1562-ben készített tervet.

164 (2.sz.kép) A külső fal északkeleti és délkeleti sarkára a tornyok helyére fa-föld szerkezetű rondellákat emeltek. A részben már leomlott, külső övezőfalat földdel és falazással igyekeztek megerősíteni. Ezt a kettős falú objektumot vették körül a szabálytalan ötszögű palánkból épült, négy sarkán óolasz, délnyugati sarkán fulesbástyás külső várral, amit vizesárok övezett. Kijárata a fülesbástya mellett, a délnyugati oldalon volt. Ebben az irányban kapcsolódott a külső várhoz a huszárvár, amely dél felé hegyesedő, szabálytalan ötszög alaprajzú palánk volt. Északnyugaton négyszögű, délnyugaton és délkeleten ötszögű bástya, délen rondella erősítette.

165 Gyula korszerűsége távolról sem állt arányban kettős feladatával: a Tiszántúl védelmével, illetve a hódoltság adóztatásával. 1566-ban a vár - rendkívül hosszú ideig tartó ostrom és alkudozás után - török kézre került.

166 A következő időszakból nem kerültek elő várépítésre utaló nyomok, csak a közelben állt dzsámi és mináré részletét tárták fel.

167 Ugyancsak a török megszállással hozható kapcsolatba a vár északi sarka közelében feltárt temetkezés.

168 A XVI. századi leletanyagot tartalmas kiállítás mutatja be, mind a magyar, mind a török végvár életére kiterjedően. 15. HÉDERVÁR négyzetes alaprajzú, négysaroktornyos várkastélyáról régebben azt feltételezték, hogy bizonyos részében XII. századi eredetű.

169 Később, leletmentés során rátaláltak a valóban középkori vár nyomaira, amit azonban 1534-ban lebontottak.

170 Ettől a hajdani vártól nyugatra épület a Héderváry-család négyzetes alaprajzú, legalább egy lakószárnyat tartalmazó vára. Ezt is lebontották a XVI. század derekán. Falainak nyomvonalán 1543-1578 között új, négyszintes várkastélyt emelt a Héderváry-család, északi és keleti oldalán palotaszárnnyal, sarkain sokszögű tornyokkal. A külső homlokzaton lőréseket nyitottak, zárterkélyt létesítettek, illetve kőkeretes reneszánsz ablakkereteket készítettek. Belül árkádos folyosókat alakítottak ki. A déli fal közepén felvonóhidas kapu nyílt. A várkastélyt sarkain rondellákkal erősített védőfal övezte, előterében árokkal.

171 Ezt az együttest átépítették 1643 után, majd átalakították a XX. század fordulóján.

172 16. HOLLÓKŐ vára a XIII. század végén épült. Akkor ötszögletű, négyszintes lakótorony emelkedett a hegytető keleti oldalán. A XIV. században L alakuú, erődített palotaudvarral, majd szabálytalan alaprajzú külső várral bővítették. Bejáratát kaputorony védte. A XVI. század elején tulajdonosai, a Guthi Országh-és a Losonczy-család, a lakótornyot belül kör alakúra szűkítették, és felső szintjén emelettel növelték. Feltöltötték a külső várkapu előtti falszorost, és azt falakkal négy szakaszra tagolták.

173 Egyébként csupán gazdasági épületekkel gazdagodott a vár, és nem is játszott lényeges szerepet a törökellenes harcokban. A XVIII. században nagyrészt elpusztult. Régészeti feltárása 1966-1969 között történt, helyreállítása folyik. XVI-XVTI. századi leletanyagát nagyrészt kerámiatöredék alkotja.

174 17. JÁNOSHÁZA téglalap alaprajzú, egy emeletes várkastélyának keleti szárnya már a XV. században állt, a Garai-család udvarháza volt.

175 Tőlük Bakócz Tamás érsek, majd unokaöccse, Erdődy Tamás szerezte meg. Utóbbi kapott engedélyt arra, hogy fallal és árokkal övezhesse udvarházát.

176 1558-tól Devecseri Choron András és fia, János birtokolta az uradalmat. Elbontották az övezőfalat, nagyobb területen hozták létre a négyszög alaprajzú, tégla védőfalat. Bejárata a déli oldalon nyflt, két oldalról óolasz bástyák fogták közre.

177 Bővítették az udvarházat, nyugati irányban egy épületszárnnyal.

178 Az erősség új tulajdonosa, a Nádasdy-család a XVII. század elején kaputornyot építtetett a déli oldalon, bástyát az északkeleti sarkon.

179 Nem sokkal később kezdődött a középkori épületegyüttes pusztulása. Jelentősen átépítették a XVIII-XIX. század folyamán. Régészeti feltárása 1978-tól tart. 18. KANIZSA területén már 1296-1312 között vár épült. A Héder nembeli Keméndi Kakas Miklóstól 1321-ben kapta meg a Kanizsai-család őse. Ez a vár a Muraszombat-Keszthely, illetve a Pécs-Zalaegerszeg, Zágráb-Zalaegerszeg útvonalak kereszteződését védte. Maradványa nem ismeretes.

180 Feltehetően ők építették a XIV. század folyamán a téglalap alaprajzú, 36 x 38 m alapterületű, jobbára téglából épült, emeletes várkastélyt, amiről Pietro Ferabosco 1569. évi felmérése tanúskodik. (3.sz.kép) A várkastélyt vizesárok övezte, a déli oldalon fahíd biztosította az átjárást.

181 Kanizsai Orsolya házasságával a vár Nádasdy Tamás birtokaihoz került. 1555-ben nádor a kisebb erősségek (fortalitia) közé sorolja Kanizsát.

182 1558-59 folyamán ő erősítteti Kanizsát, megépül négy bástya és a hozzájuk kapcsolódó kötőgát, mindez palánkból.

183 Az új védőöv a várkastély falához igazodott. Az 1568. évi inventárium alapján megállapítható, hogy elkészült a fenti bástyás védőövet körülvevő, szabálytalan négyszög alaprajzú, vizesárokkal övezett, öt bástyás palánkvár is.

184 (19.sz.kép) 1567-ben Kanizsa csere útján Miksa király kezére jutott, kapitánya Thúry György lett. Ugyanebben az évben az országgyűlés sürgette a vár - a Balaton-Dráva közi főkapitányi székhely - korszerűsítését, amit