Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

410. Szabadat tyán XIV. század első felére keltezett lakótornya körül Kralovánszky Alán tárta fel a későbbi, külső, részben palánk védőrendszert, amelyhez sánc és elővár is tartozott. Rekonstrukciós rajzát közli uő. M 1970. 3.sz. 162. (ll.ábra). A vár története zárul, mert a törökök felgyújtották. Uő.: RF No.21.1968. 76. 411. Szécsény várát először 1651-ben említik a források, 1462-ben Guthi Országh Mihályé: Gerő László: Várépítészetünk... 319. - 1974-1976 között leletmentő ásatást végeztek az egykori belső és külső vár területén, ezek a XV. századi építészeti maradványokra irányultak. A kísérő leletanyag XV-XVIL századi volt. Héjj Csaba ásatási jelentése: RF No.18.1975.139, RF No.29.1976. 87, RF No. 30.1977. 69. Szécsény 1552-1593 között török kézen volt, és még 1705-ben is országos szerepet játszott. 412. Szolnok éppen a XVI. század közepi palánképítés példája lehetne - ha lennének maradványai az 1550-ben épült várnak. 1552-ben török kézre került. Az egykori vár területén dzsámi és mináré alapozását tárták fel: Kaposvári Gyula-Csányi Marietta RF No.27.1974.104-105. 413. Ugod a XIII. század végén épült: Fügedi Erik i.m. 1977. 207. Szabálytalan nyolcszög alaprajzú falait sánc övezte. Közepén esetleg lakótorony állt, 1772-ben templomot építettek ide. 1648 után nincs adat a várról. Koppány Tibor: Devecser-Ugod-Essegvár-Döbrönte. Balatonfüred, 1961. 41-46, ill. 43. helyszínrajza. 1977. óta folytatódó feltárásán középkori, ill. XVII. századi leleteket találtak, XVI. századi építésnek egyelőre nincs nyoma. - Mithay Sándor ásatási jelentései. RF No.36. 1983. 126, RF No.37.1984. 130. 414. Visegrád XIII. században épült, a XIV-XV. században bővített várrendszere jelentős szerepet töltött be a Buda körüli XVI-XVII. századi harcokban. Az építkezésekben ez csak annyi változást jelentett, hogy a gazdasági, illetve lakóhelyiségek épültek, mind az alsó, mind a felső várban: Szőke Mátyás jelentései, RF No.22. 1969. 95, RF No.29. 1976. 88-89, RF No.31. 1978. 121. - A használati tárgyak jelentős hányada XVI. századi, ugyanekkori erődítésre valló nyomok - a jelek szerint - nem határozhatók meg. 415. Zalaszentgrót XVIII. századi Batthyány-kastélya középkori várra, illetve annak helyére épült. A vár építési ideje legkésőbb 1299: Fügedi Erik i.m. 1977.155. - Az 1973-74-ben végzett feltárás eredménye alapján a ma hozzáférhető romok XV. századiak (kaputorony, őrszoba, pincehelyiség). XV-XVII. századi kályhacsempe a legjelentősebb kísérő leletanyag. Erről: Vándor László ásatási jelentése, RF No.28. 1975. 142-143. A korábbi jelentés bizonyos falakat XVI-XVIII. századinak jelez, és az ásatási rétegben XIII-XV. századi anyagot: RF No.27.1974.108. 416. Békés, Buda, Dunaföldvár, Érd, Esztergom, Gesztes, Mázaszászvár, Mecseknádasd, Ozora, Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Szekszárd, Szigetvár, Tata, Törökszentmiklós, Vác. 417. Eltekintve a szakszavak alkalmazásának bizonyos - a főszövegben is jelzett - eltéréseitől, egyetlen tárgyszerű értékelést hagytunk figyelmen kívül az ásatási jelentések adataiból, éspedig a veszprémi északnyugati védőmű, az eredeti ásatási jelentés szerint: fülesbástya adatait. 418. „Eset" = a táblázatokban található minden külső emh'tés. 419. Itt és a továbbiakban egy vár több időszakon át húzódó építkezéseit csak egy alkalommal tekintjük statisztikai adatnak. A jelzett esetben például Sárospatakon, Várpalotán, Gyulán és Szigetváron is épült több időszakban rondella. 420. E számítások végén egész számokra kerekített eredmény szerepel. 421. Gerő László: Várépítészetünk... 328. 422. KVégh Katalin i.m. Várépítészetünk... 119. 423. A bástyás építkezés hagyományos kezdő időpontja 1541. További szakaszhatárai 1566, 1568/1570, 1590/1593. A szakaszhatárokat Pataki Vidor különítette el: A XVI. századi várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I.k. Bp. 1931. 98-132. Ezt a beosztást fogadta el Gerő László is, i.m. 1955. 356. uő: az első időszak „hevenyészett" bástyáit is olasznak nevezi: Várépítészetünk... 334. Ezt a felosztást eddig én is alapul vettem: Marosi Endre i.m. 1974. 28-29, i.m. Hadtörténet 202-203. E korszakolást nem fogadta el Détshy Mihály: Végvárrendszerünk XVI. századi kiépítésének kérdéséhez. HK 1976. 3.sz. 577-578. 424. I. Szulejmán hadjáratai idején csak 4 várvédelem végződött sikerrel: Kőszeg 1532, Temesvár 1551, Eger 1552, Szigetvár 1556. A hosszú háború jelentősebb sikerei: Sziszek 1593, Komárom 1594, Várad 1598. évi megvédése, de módszeres ostromot csak Várad védőinek kellett visszaverniük. A részletes adatok: Marosi Endre i.m. 1975. 457-462, uő. i.m. Hadtörténet 212-223. 425. Gerő László i.m. 1955, 68-69, a korábbi magyarországi szakirodalom hasonló véleményére hivatkozva. 426. Ennyiben értünk egyet a következő periodizációval: a. ágyútornyos várak, b. bástyás várak, ezeken belül: 1. rondellák, 2. óolasz bástyák, 3. újolasz bástyák, c. előművek, d. erődök. - Kifejtette: Gerő László: Magyar várak. Bp. 1968.13.