Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

427. Antonio Sangallo il Giovane terveit közli Balogh Jolán: Varadinum-Várad vára i.m. 1982. I.k. 42. (104.ábra) A közölt rajzokon óolasz bástyás tervek szerepelnek. 428. Gerő László i.m. 1955. 69-79. 429. Cerwinka Günther i.m. 432. 430. A béke szövege: Marosi Endre: Megjegyzések az 1664. évi hadjárat és a vasvári béke értékeléséhez. HK 1971.1.SZ. 124. 431. Závadová Katarina i.m. 1974.137. ábra. 432. Uő.: uo. 184. ábra. 433. Gerő László i.m. 1955. 418., és az ott közölt alaprajzok. 434. Cassi Ramelli Antonio: Dalle caverne ai rifugi blindati. Nuova Accademia Editrice, Milano, 1964. 380. Fig. 221. - Vö. Gerő László i.m. 1955. 77. ábrái és a köv.oldalak magyarázata. - Marosi Endre i.m. Hadtörténet, 201.; egyetemes várépítéstörténeti összefoglalással. 435. Marosi Endre i.m. 1974. 63. 436. Az alaprajz nyomán készült vázlatot közli Gerő László i.m. 1955. 409. Tapasztalatunk szerint nem enynyire nyújtott bástyák védik Ungvári. 437. Anghel Gheorghe i.m. 118. adatai. 438. Az ötszögű, fülesbástyás várak itáliai és magyarországi kapcsolatáról részletesen ír Balogh Jolán i.m. 1982.1.k. 42-43, 127-128. ábrák. 439. Uő.: uo. Il.k. 325. 440. Marosi Endre i.m. 1974. 48-49. 441. Závadová Katarina i.m. 1974. 221-222, 225-226. stb. táblák. 442. Gerő László i.m. 1955. 73-83. 443. Marosi Endre i.m. 1974. 62-63. 444. Korompai János fordításában közölte Kovács Béla i.m. Eger, 1965. 17. 445. Részletes adatok: Anghel Gheorghe i.m. 123-126. 446. Szakály Ferenc: Phases of Turco-Hungarian Warfare Before the Battle of Mohály (1365-1526.) Acta Orientalia, Tom. XXXIII.Fasc.l. Bp. 1979. 98-103. 447. Uő.: A mohácsi csata - (Sorsdöntő történelmi napok 2.) Akadémiai Kiadó, Bp. 2. kiadás 1977, 50. és az 51. (Térkép) - E kettős vonal várainak többsége ma is látható Nándorfehérvárnak, Péterváradnak maradtak középkori részletei. Jajca, Kiissza, Bihács, Bánja Luka, Zengg várai - némelyikük török bővítéssel megsemmisültek. (Mai nevük sorrendben: Beograd, Petrovaradin, Jajce, Klis, Bihac, Bánja Luka, Senj, S abac - mind Jugoszláviában, Timisoara Romániában.). 448. Szakály Ferenc i.m. 1977. 54-55. - Kubinyi András: A szávaszentdemeter-nagyolaszi győzelem 1523ban. HK 1978. 2.sz. 194-195. 449. Vasic Milan: Der Einfluss der Türkenkriege auf die Wirtschaft des osmanischen Grenzgebietes in Serbien und Bosnien (1480-1536). In: Pickl Othmar szerk. (28.jegyzetben) i.m. 1971. 308. 450. Szakály Ferenc utószava, in: Zay Ferenc: Az Lándorfejirvár elveszésének oka e vótt és igy esött. Magyar Helikon 1980. 111. 451. Az ostrom adatai: Marosi Endre i.m. 1975. 432-434. A továbbiakban nem hivatkozom erre a tanulmányomra, és a „Hadtörténet" keretében megjelent ostromtörténeti részletekre. 452. A városfal ostromáról írja a kortárs Zay Ferenc: „De végre olyan nagy nyilast és törést a kevés nép a sokság ellen nem oltalmazhatott, végre a sokság őket elnyomja, a várast nékiek kelletik engedni mind a két félnek nem kevés vére hullásával." - i.m. 54. 453. Uő.:uo.63. 454. Az első magyar végvári vonal 1518-1524 közötti összeomlásáról Szakály Ferenc írt: i.m. 1977. 58-61, térképpel. 455. így például Szigetvár, 1566. évi ostromakor Ali Portug augusztus 15. körül vágta át az Almás vízrendszer gátját. A víz 2-3 nap alatt lefolyt, meg lehetett kezdeni az ostromtöltések kiépítését. - Sugár István: Szigetvár és viadala. Zrínyi Katona Kiadó, Bp. 1976. 165-166. (A továbbiakban egy-egy példára utalunk.) 456. Kjátib Cselebi leírása az egri külső vár ostromáról 1596-ban. Kiadta Karácson Imre: Török történetírók III. k. Bp. 1916. 251. 457. Temesvár 1552. évi ostromával kapcsolatban leírja Dzselálzáde Musztafa. Kiadta Thury József: Török történetírók Il.k. Bp. 1893. 262. 458. Szigetvár, 1566. Dandó és Radovan csapatának kirohanása Ali Portug katonáira augusztus 14. körül. - Vö. Istvánffy Miklós: leírásával: Regni Hungarici História. Köln, Johann Wilhelm Friess, 1685. 314. 459. Sugár István: Az egri vár eleste 1596-ban. HK. Bp. 1981. l.sz. 25.