Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

III. Fejezet. Értékelés a régészeti kutatás alapján

tükrözi. (20.sz.kép) Ezen még fül nélküli bástya látható, a füles változat tehát későbbi, alkalmasint a költő és hadvezér Zrínyi Miklós életéhez köthető. Önmagában a lőkamrák számának a növelése sem jelent elegendő védelmet, főként akkor nem, ha az oldalozásra kijelölt kötőgát túl hosszú. Ezt látjuk az ungvári (Uzsgorod, Szovjetunió) vár északnyugati, a kaput védő fülesbástyájánál. (23. kép.) Ungvár itáliai mesterekkel történő építéséről 1592-ig bezárólag nem tudunk,

435 a fülesbástyák az 1670. évi alaprajzon már szerepelnek.

436 A fülesbástyák alapterületének megfelelő növelésére látunk példát Fogarason (Fogaras, Románia). A vár északnyugati fülesbástyájának lőréseit úgy építették meg, hogy azokból pásztázni lehet az északkeleti bástya homlokzata előtti teret. (25. kép.) A fülesbástyás vár építését Bethlen Gábor kezdte meg, és 1644ben, I. Rákóczi György fejeztette be.

437 A szabálytalan négyszög alaprajzú külső várat fülesbástyák védik, a délkeleti kivételével. (15. kép.) A kötőgátak hosszának a megfelelő csökkentése figyelhető meg a szabályos ötszögalaprajzú fülesbástyás váraknál. Ezek Itáliában az 1560-as években épültek először, és az itáliai mesterek révén készültek nálunk is, mint Ottavio Baldigara terve nyomán Eger.

438 Ötszögű fülesbástyáink legteljesebb példája Várad (Oradea, Románia). Első fülesbástyája 1569-70-ben épült, az 1598. évi ostrom idején már négy állt készen. Bethlen Gábor építtette fel az utolsót, 1618-ban.

439 Ma is láthatók ezek a bástyák. Az ötszögű alaprajz mellett a szabályos hatszögűvel is kísérleteztek. Carlo Theti javaslata alapján, a Baldigara testvérek irányításával épült a fülesbástyás érsekújvári vár. (Nővé Zámky, Csehszlovákia.) Eredeti tervei szerint teljes kiépítése ugyan nem készült el, de 1710-ig terjedő, komoly szerepet töltött be.

440 Teljesen megsemmisítették a várat, csak metszetekből ismerjük.

441 A fülesbástyás várak tervezői elsősorban a kötőgátak védelmét erősítették meg. A fejlődés irányát azonban - megítélésünk szerint - az előművek létesítése jelentette, vagyis a védő tűzerő előre vitele a várárokba. így csökkent a fül szerepe, sőt meg is szűnt. A hétszög alaprajzú gyulafehérvári várnak a Visconti által 1714-1736 között készített alaprajzán gazdagon kiépülő védőműveket látunk. (26. kép.) A külső védőművek vonala ma is bejárható. A bástyák aránya a kötőgáthoz mérten rendkívül megnő: utcahossznyi bástyahomlokzatra szinte rövidebb várfal jut. Széles nyakkal kapcsolódik a bástya a várfalhoz, még építenek fület, de olyan kis előreugrással, hogy nyilvánvalóan nem volt cél a tüzérség védelme. Erről győződhetünk meg az Erdélyi fejedelmek bástyájánál. (27. kép.) Úgy véljük, a bástyás várépítés eljutott lehetőségei határáig Gyulafehérvárt, egyben lezárult a fülesbástya pályafutása is. Ugyancsak a gyulafehérvári vár példája emel ki egy olyan területet, ami szinte kutatatlan: az előművekre gondolunk. A tüzérséget a bástyákról a XVI. században már nem lehetett távoltartani. Az itáliai hadmérnököktől kiindulva, a XV. század végétől terjednek el a várárokban, a kötőgát előtt, a bástyák között, vagy a bástyák előtt kialakított előművek.

442 A magyarországi várépítésben is fellelhetők nyomaik. Siklóson az 1543. évi állapotról készült alaprajzon, a külső védőöv északnyugati és délkeleti fala előtt egyaránt pajzsgátakat rögzítettek, a feltárások, illetve Haüy helyszínrajzának értékelése nyomán. (6. kép.) Temesvár 1718 körül készült felmérésén előművek láthatók, és az 1552 előtt ott dolgozó itáliai mesterek munkájához köthetők.

443 Előműveket azonban a régészeti adatokból alig ismerünk, és nem is bizonyos, hogy a régészet módszerével foglalkozhatunk azokkal. Valószínű az is, hogy a kelleténél sokkal kevesebbet építettek belőlük, már talán csak azért is, mert alig volt tüzérség XVI. század végi várainkban, a bástyákat sem tudták kihasználni. A végbeli katonaság kétharmada magyar honos volt, ők aligha értettek akkor modern, az előművekben vívott várharcokhoz. Claudio Cogonara emlékiratában kifejti, hogy 1596-ban Eger parancsnoka, Nyáry Pál, egész egyszerűen megtiltotta, hogy a várárokban vegyék fel a harcot, nem is volt tisztában e harcmód lehetőségeivel.

444 Összefoglalva a védőművek építéséről írtakat, megállapíthatjuk, hogy a török támadás ellen döntőrészt és csaknem kizárólag középkori várállománnyal, középkori védőművekkel védekezett az ország. Jóllehet a várépítés erőteljesen folyt Mátyás uralkodási ideje alatt is, a fenti helyzeten nem sikerült jelentős mértékben változtatni: a feltárásokon megfigyelt védőművek 54 %-a 1541 előtt épült, a tornyos építkezés 1541-ig meghatározó jellegű volt. Ezért, ha a törökkori várépítésünk korszakait körülhatároljuk, nem korlátoznánk ezt a jelenleg általánosan alkalmazott hármas időszakra. Az adatok alapján az első időszak a középkori várak kiegészítése, tornyokkal, rondellákkal esetleg négyszögletű bástyákkal. Időhatárai - jelenlegi adataink szerint - 1458-1541. Az óolasz bástyás építkezést 1500-1606 között látjuk meghatározhatónak. Az újolasz bástyás építkezés 1556-1703 közé keltezhető. Az előműves várak kiemelését a gyulafehérvári vár 1714-ben, Visconti tervei szerint kezdődő építkezésével látjuk indokoltnak.

445 A további példák azonban nagyon távol esnek jelenlegi célkitűzésünktől.