Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

árulása következtében került török kézre, és szandzsákszékhely lett.

303 A súlyos harcokban megrongálódott falak helyreállításáról, majd további karbantartásáról és palánkok emeléséről állandóan gondoskodtak. 1582-ben pedig Esztergommal, Szigetvárral és a budai vilajet más, fontos váraival együtt építették.

304 A vár sorsa Buda sorsától függött, ezért 1601-ben csak egy esztendőre szabadult fel. Északnyugati kapujánál ekkor olasz bástyát létesítettek.

305 A város erődítései később elpusztultak, utolsó kaputornyát 1872-ben bontották le. A belváros utcahálózata azonban érzi a városfalak és bástyák által meghatározott településrendet.

306 Néhány falrészlet, és egy XVII. századi bástya ma is áll. A régészeti kutatások már 1848ban megkezdődtek, ma is folytatódnak a városban,

307 de nem irányulnak az erődítéstörénet következetes felderítésére. így is sikerült megállapítani, hogy a fal - legalábbis némely szakaszon - tölgyfa cölöpökön támaszkodott az iszapos altalajra.

308 A jelentős török megszállás ellenére csekély a mohamedán kultúra műemléki hagyatéka.

309 42. SZEKSZÁRD kolostorában 1543-ban már török katonaság állomásozott, az épületet tehát védhetővé alakították át.

310 A törökkori erődítésről csak Ottendorf 1663. évi rajza tájékoztat: téglalap alaprajzú, sarkain rondellával erősített vár, nyugati falán kapu nyílt. Feltehetően a települést is magába foglaló palánk övezte, a déli és északi oldalán - az eszék-budai hadiútra nyíló - kapukkal.

311 A régészeti feltárás 1975-től folyamatosan tart. Feltárták a délnyugati rondellát, a hozzá kapcsolódó észak-dél irányú falszakaszt, az északi fal egy részét,

312 továbbá a kapcsolódó sövényfalú épületek alapjait, tűzhelyeket, tárológödröket,

313 a délkeleti rondella közelében földbemélyített házakat.

314 Tisztázták a feltárt rondella gerendaszerkezetét, és igazolták Ottendorfnak a vár körüli településre vonatkozó megfigyelését: ott törökmagyar-rác lakosság élt.

315 A használati tárgyakat a keleti fal mellett feltárt kútból, vermekből előkerült török és délszláv eredetű kerámiák,

316 üveg-, fegyvertöredékek, sőt orvosi műszerek alkotják.

317 43. SZERENCS bencés monostora még a tatárjárás előtt épült.

318 Ebből az épületből alakulhatott ki a XV. század végi együttes, amely kétszintes, háromtraktusos palota volt, délnyugati sarkán torony állt, és amelyhez fallal körülzárt udvar csatlakozott.

319 Délkelet felől erődítés helyét tárták fel, XV. század végi kerek saroktoronnyal, három helyiségből álló, azt négyszögletű toronnyal erősítő védőöwel. Ennek az erődítésnek a közelebbi meghatározására egyelőre nincs támpont.

320 Szerencset 1556-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány, János Zsigmond vezére, és elkergette az apátot. A monostor kaputornyát tovább erősítette, előte farkasvermet alakíttatott ki, amelyen felvonóhíd ívelt át.

321 A korábbi erődítés átépítésével új, külső védőövezetet alakíttatott ki. Ez szabálytalan (kétoldalán befelé szűkített) hatszög alaprajzú, délen védőfolyosós fal volt. Délkeleti és délnyugati sarkát szabálytalan hatszögű bástyák védték, közöttük felvonóhidas kapu nyílt. A falak belső oldalánál a nedves talajba cölöpöket vertek, közéjük földet döngöltek. Észak felé valószínűleg további két bástya épült, de nyomuk még nem került elő. (8.sz.kép) A várat vizesárok övezte, annak déli külső oldalán huszárvár épült. Ssicha 1661. évi rajza szerint ez szabálytalan négyszögű, sarkain tornyokkal erősített palánk volt. A külső várat és a huszárvárat cölöpökre épített híd kötötte össze.

322 Szerencs 1565-ben Ferdinánd csapatainak a kezére került. Rudolf király 1583-ban Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak adta zálogként, aki tovább építkezett. 1583-1595 között teljesen zárt, négyszárnyú palotarendszert hozott létre. Reneszánsz kőkeretei az északkelet-magyarországi műhelyhez köthetők, ahonnan Kisvárda, Vaja faragványai is származtak.

323 A további építkezésekre a XVII. században került sor. A vár 1945-ig magánkézen volt, uradalmi központtá alakították át. Délkeleti oldalán magtárrá építették, megsemmisítve a reneszánsz részleteket. Régészeti feltárása és helyreállítása 1968-ban kezdődött, 1977-től az ásatások újabb szakasza már kiterjedt a belső vár kutatására is.

324 44. SZIGETVÁR első erődítését Szigeti Oszvald építtette, legkésőbb a XV. század elején. Ezt a négyzet alakú téglavárat az északnyugati sarkán bővíttette unokája Csaba, egy kerek téglatoronnyal.

325 Több tulajdonos után lett 1543-tól királyi vár. Időközbeni építéstörténetét még nem sikerült tisztázni, ezzel szemben jól rekonstruálható az erősségrendszer az 1553. évi leltár alapján.

326 A vár ekkor három részre tagolódott. Belső vára a kerek téglatorony körül kialakított, téglalap alaprajzú, északon és nyugaton falazott, a másik két oldalon palánkkal lezárt erődített udvar volt. Kelet felé nyíló kapuján át lehetett kijutni a középső várba, amit északkelet és délnyugat felé falazott, délkelet felé palánkból épített bástya határolt, és az egészet az Almás patakból duzzasztott vizesárok vette körül. Cölöphíd vezetett délkelet felé a külső várba, amely követve a középső vár vonulatát - attól keletre és délre terjedő, szabálytalan négyszögletű palánkvár volt, négy rondellával. Kapuja déli irányban, az Óváros felé nyílt, ahol a katonaság és a lakosság élt. Más metszetekből tudjuk, hogy az Óváros szabálytalan négyszögű palánkvár volt, északnyugati sarkát kivéve, rondellák erősítették.

327 A belső várban malom, tárházak, a középső várban gazdasági épületek, a külső várban és az Óvárosban lakóépületek helyezkedtek el. (9.sz.kép) Szigetvárat 1556-ban sikeresen felmentették a török ostom alól,

328 1561-től Zrínyi Miklós lett a vár parancsnoka. 1566-ig elkészült az Óvárostól délre védő