Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
Hasonló álláspontra kell jutnunk, ha Anonymus Gestáját vizsgáljuk, sőt abból még további következtetéseket is levonhatunk. Anonymus a honfoglalás történetébe ágyazva írta meg számos, az ő korában élő nemesi nemzetség birtoklásának kezdetét.686 Nincs mód arra, hogy idézzem a Gestának mindazon helyeit, ahol várak építéséről, vagy adományozásáról van szó. A szövegrészekből azonban egyértelműen következik, hogy Árpád, a vezér csak földet adományozott, és azon a vár elfoglalása, vagy felépítése a föld új tulajdonosának természetes joga volt. „Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőnek. Bors nagysebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd ... az a gondolata támadt, hogy várat épít ott... Innen csapataival egészen a Zólyomi erdőig nyomult, és kőből igen nagy erősséget építtetett, amelyet most Borsséd-Zólyom várának neveznek."687 Bors várépítő tevékenységéből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: Anonymus idejében egy birtokos már több várat is építhetett. A magánvár építéséhez a korai feudális Magyarországon nem kellett királyi engedély.688 Kőből is épültek már magánvárak, legalábbis a XII. század folyamán, mint azt az általunk tárgyalt területtől nem messze fekvő Füzér-vár ásatása is bizonyítja.689 • 1242. február 2-án a magyarok levelet írtak a pápához. Ebben felsorolták a védett helyek fajtáit: „... s egyéb rendekből való testvérek, ispánok, katonák, polgárok, várnépek és mások az emh'tett városokban, várakban, megyékben és más erődített helyeken összegyűltek ..." - majd később - „... mi pedig többen jól felfegyverkezve bevettük magunkat Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Mosony, Sopron, Vasvár, (Német-)Újvár, Zala, Léka és más várakba, valamint erődített helyekre s túl a Dunán: Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár és más várakba, valamint hasonló megerődített helyekre" .690 A levél tanúsága szerint tehát a városok és várak mellett voltak még más erődített helyek is. Visszatérő említésük arra enged következtetni, hogy számottevőek lehettek - a tételesen felsorolt királyi megyeközpontok mellett -, és igénybe is vették őket a tatárjárás során. A korabeli források tehát nemhogy kizárják, hanem egyértelműen támogatják azoknak a kutatóknak a véleményét, akik a korai feudális magánvárak építését már a XI -XII. századokra is több mint lehetségesnek tartják. Mely társadalmi osztályok voltak ezeknek a váraknak az építői? Mint már említettem, Szent István, majd az őt követő Árpádok uralmának a kiteljesedése felgyorsította azokat a társadalmi átalakulásokat, amelyek már Géza fejedelem idejében megkezdődtek. A bevándorlók száma, legalábbis egy ideig, növekedett. A Gutkeled nemzetség ősei Péter király alatt, a Balog és a Győr nemzetségeké I. András alatt, a Hermány nembéliek II. Géza uralkodása előtt, a Héder nemzetség őse pedig II. Géza uralkodása alatt jött Magyarországra. A felsoroltak németek voltak, de jöttek más sországokból is. A Rátót nemzetség két őse, Roland és Olivér, az apuliai Casertából jöttek valamikor a XII. század folyamán, a Kökényes - Radnót nemzetség ősei III. Béla alatt érkeztek francia földről, s francia volt az a Smaragd is, akitől a Zsámbokiak származtak. A spanyol Simon gróf Aragóniából jött, Imre király feleségét, az aragóniai királylányt kísérve Magyarországra. A Kórógyiak ősei II. István (1116-1131) alatt jöttek. A példaként felsorolt lovagok mind királyi adománybirtokot kaphattak.69l A X. század végétől kezdve, a XI-XII. századokon át folyamatos volt a nyugatról történő bevándorlás, s ezek a bevándorló lovagok, házasodva a helyi ősfoglaló nemzetségek tagjaival, hozzájárultak az új arisztokrácia kialakulásához. Ezek a nyugati beköltözők mind olyan vidékről jöttek, ahol a feudalizmusnak már egy fejlettebb formája létezett, ahol a vár, mint a birtokos lakhelye és birtokának központja, természetes Volt. Elképzelhetetlen számomra, hogy teljesen átvették volna a korábbi magyar szokásokat, sokkal inkább valószínű az, hogy az átalakulóban lévő arisztokrácia ősfoglaló nemzetségeinek tagjai vettek át sok mindent a beköltözők szokásaiból. Nem szabad azonban arra gondolnunk, hogy csak a legmagasabb rangúaknak volt lehetőségük és szükségük erődített lakóhelyre, azaz várra. Velük kapcsolatban ugyanis még az is felvethető, hogy állandóan a király környezetében tartózkodtak, diplomáciai vagy katonai szolgálatot teljesítettek, és így nem is volt szükségük a birtokaikon várszerűen megerősített lakóhelyre. Kis várakat építhettek a hierarchiában alább lévők is, akik állandóan a birtokaikon tartózkodtak, és akiknek a védelemre a szomszédok magatartása, vagy éppen saját szolgáiknak az ellenőrzése miatt volt szükségük. 686 Györffy Gy. 1975.133. 687 Anonymus 34. fejezet. 688 Részletes kifejtését lásd: Sándorfi Gy. 1979. 248. 689 Feld L-Cabello J. 1980.12. 690 Makkai L.-Mezei 1.1960. 149., 153., 158. 691 Fügedi E. 1986.13-17.
