Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
sítésre alkalmas terület van, ezt vagy többeknek, vagy valamely egyháznak kell adományozni, akik azután itt majd várakat építhetnek."751 Ami az okleveles adatokat illeti, e korszak várainak tárgyalásánál sem vagyunk jobb helyzetben, mint a korábbi időszak várainál. Az egy Dédes kivételével, más várakról nem szólnak okleveles adatok; azokat ismét csak a történelmi körülmények és a vártipológia tapasztalatai alapján lehet a tatárjárás utáni időpontra helyezni. A korábbi és a legutóbb megjelent népszerű várleírások és turistakalauzok következetesen említenek egy várat ebből a korból - Füzérkő-várát, - amely Cserépfalutól északra a festői Hór-patak völgyében lévő Füzérkő-szikla tetején emelkedett volna.752 A tévedésre az alapot IV. Bélának 1248. február 24-én Görgőn kiadott oklevele szolgáltatja, amelyben a király engedélyt ad Lampert egri püspöknek a FYUZERKU vagy KEREKKU nevű helyen vár építésére, amely adomány nemcsak a püspököt, hanem későbbi utódait is megilleti. 753 A várról többé nem esvén szó az oklevelekben, történészeink hol a közelben lévő Odorvárra,754 hol a szintén közelben fekvő Cserépvárra 755 utalnak, újabban pedig azt olvashattuk, hogy a Heves megyében lévő Szarvaskő vára épült volna Kerekkőre. 756 Azt, hogy az egri püspök végül is hol építtette fel az oklevélben feltüntetett várat, egyértelműen tisztázni ma már igen nehéz. Terepbejárásunk alapján azonban biztosan állíthatjuk, hogy Füzérkő-sziklán olyan nyomok, amelyek arra engednének következtetni, hogy a sziklán egykor erődítés lett volna, nem találhatók. Attól délre azonban, mintegy két kilométerre - teljesen hasonló földrajzi környezetben - Odorvár, keletre pedig kb. 7,5 kilométerre - de még az egri püspökség XIII. századi birtokán - Alsó-Kecskevár található. Mindkét vár elhelyezése olyan, hogy azok egyértelműen „passzív" védelem céljából épültek, szinte támadhatatlan magasságban és helyen, távol minden helységtől. Elsőrendű, kizárólagos céljuk tehát a védelem biztonsága volt. Ezeknek a váraknak az alaprajzai, már amennyi megmaradt azokból, hasonló formát mutatnak, mint a korábban tárgyalt kora feudális várak alaprajzai. A különbség csak a várak elhelyezésében van. Míg a korábbiak az alattuk lévő helységhez közel, alacsony relatív magasságban, sokszor kimondottan rosszul védhető helyre lettek telepítve, addig ezek mindentől távol, nagy relatív magasságban, a Bükk erdőségében elrejtve épültek fel. Csak arra gondolhatunk, hogy az egri püspök borsodi birtokán két várat is építtetett a tatárjárás után, abból a célból, hogy ha visszajönnek a tatárok, legyenek olyan helyek a birtokain, ahová menekülni lehet. Alsó-Kecskevárról később nem hallunk semmit. Odorvárról van egy adatunk; 1351-ben Erzsébet királyné a hatvani konvent előtt megparancsolta Peskó odori alkapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson ne szedjen dézsmát, és lakóit ne háborgassa. 757 E szerint Odorvár Nagy Lajos korában a királyné birtokában volt. Mivel más adatról nem tudunk feltehető, hogy Odorvár a később ismertetendő Éleskő várának sorsában osztozott. Könnyebb a helyzete a kutatásnak Dédes váránál. Ennek történetét az oklevelek jóvoltából, létrejöttétől pusztulásáig, szinte lépésről lépésre követni lehet. Dédesen borsodi várjobbágyok laktak. „1247-ben a várjobbágyok az őket védelmező Miskolc nembéli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének 12 márkáért eladták Dédeskő harmadát várépítésre s egy másik hegyet, mely előtte fekszik a falu irányában. A szóbanforgó hegy mellett vasművelés folyt. 1254-ben már állt a vár; ekkor Ákos nembéli Erdew fia Ernye birtoka, aki megkapja a várhoz szükséges Mályinkát. Egy hamis oklevél szerint 1268-ban István ifjabb király Miskolc nembéli Ponicz(!) bánnak adta tartozékaival, s 1271-ben megerősíti számára." 758 A dédesi várjobbágyok tehát eladtak egy arra alkalmas hegyet várépítés céljára a Miskolc nembélieknek. A vár létrejöttének körülményei bizonyítják, hogy elsősorban a jó védhetőség volt az igény. Az oklevelek részletes vizsgálata azt igazolja, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó. A baranyai Szársomlyó, a szlavóniai Lipóc, a felsőmagyarországi Tiba, és a Balaton-felvidéki Szigliget is hasonló módon keletkeztek. 759 A szilvásváradi Éleskő felépültéről nem ismerünk okleveles adatot; 1360-ban említik először, mint a Szécsiek birtokát. 760 Ha telepítése alapján tatárjárás után épült várnak fogadjuk el, akkor legvalószínűbb építőjének a Miskolc nembéü Panyit szörényi bánt (1256-73), vagy fiait, kell tartanunk. 76 ! A Miskolc nembéliek közül Panyit volt a legkiemelkedőbb egyéniség, ő építette ki az Éleskővár köré szervezett uradalmat, amelyet 751 Részletes kifejtést lásd: Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs. 1979. 95. 752 Vártúrák kalauza 1.1975.171.; Kiss G. 1984. 83-84. 753 Sugár 1.1980.135. 754 Györffy Gy. 1966. 773. 755 Fügedi E. 1977.134. 756 Györffy Gy. 1987. 3.107. 757 Mizser L. 1977. 83. 758 Györffy Gy. 1966. 770. 759 Fügedi E. 1977. 19-20. 760 Györffy Gy. 1966. 746., 41. jegyzet. 161 Fügedi E. 1977.130.
