Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)

ban lakott volt.

744 Bár csak felszíni leleteket találtunk, de hasonló korból valónak gondoljuk a már említett miskolci Várdombot. A felsorolt példák alapján arra is gondolhatunk, miszerint egyes korai várak úgy keletkeztek, hogy a terepadottságok eleve biztosították a védelmet, és a vár belső épületei csupán egyszerű lakóházak voltak. A védelmet egy árok, vagy palánk erősítette. A kazinci vár érdekessége, hogy alatta egy sáncrendszer nagyobb területet védett, ahol talán az állatállományt tartották. Mérete és telepítése alapján egy korai feudális birtokon gazdálkodó személy védelmet is biztosító lakhelyének tartom. Arra nemigen gondolhatunk, hogy a várat a már 1276 előtt itt birtokló nagyhatalmú Ernye bán építette volna. Inkább azt feltételezhetjük, hogy a vár létalapja szűnt meg ekkor, a kialakuló nagybirtokok nyomására. Végül idézem a Magyarország története c. munka egy rövid részletét. „A László- és Kálmán-törvényekben tükröződő magyarországi helyzetkép ... elemzése nem hagyott kétséget az iránt, hogy a feudális termelési viszonyok általánossá válását Magyarországon a XI -XII. század fordulója körüli évtizedekre tehetjük. Meghatározó érvényűvé lett a „nincsen föld feudális úr nélkül" elve. Hosszas fejlődés eredményeképpen befejezett ténnyé vált a magyar társadalomnak két alapvető osztályra, a feudális jellegű uralkodó és alávetett osztályra való tagozódása."

745 Nem állítom, hogy az összes, most felsorolt „történelem nélküli" vár kivétel nélkül a XI-XII. századok szülötte. Csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a típusjegyek alapján ezek között a várak között kell keresni a korai feudalizmus magánvárait. A TATÁRJÁRÁS UTÁNI VÁRAK (XIII-XIV. század) A XII. század végéig, mint ismeretes, nem volt gyakorlat a várföldek eladományozása, még kevésbé az, hogy a király egy teljes vármegyét magánkézbe adott volna. A vármegyék eladományozása a XII. század végén III. Béla modrusi adományával indult meg, majd II. Endre uralkodása alatt szinte korlátlan méreteket öltött.

746 Az adományok következtében legyöngült várszervezet egyre inkább vesztett katonai erejéből. IV. Béla, uralomra jutása után, kísérletet tett ugyan arra, hogy a folyamatot megfordítsa, de birtokvisszavételi politikáját a nemesi és az egyházi ellenállás lefékezte, majd 1239-ben végleg elakasztotta.

747 A félelmetes katonai erőt képviselő tatár sereg ellen egy belpolitikailag zilált, katonailag szervezetlen Magyarország hadserege vonult fel a muhi csatatérre. 1242. április 11-én reggel Batu kán seregei, szétverve a magyar sereget, elözönlötték Borsod vármegyét, majd később az ország nagy részét. IV. Béla is csak nehezen tudott menekülni a Bükkön keresztül. Serege megsemmisült, s az ország rövid időn belül a tatárok martalékává vált. Nincsen adatunk arról, hogy a korábbi Borsod megyei váraknak volt-e a tatárjárás alatt szerepük. Nem ellenőrizhető források szerint a borsodi várat szétdúlták és felégették.

748 A várat magát már a tatárjárás előtt sem említik, csak tisztségviselőit (1219, 1230, 1263), a tisztségek megléte azonban nem bizonyítja a vár tényleges fennállását. Tény, hogy a borsodi vár szerepe a tatárjárás után teljesen megszűnt.

749 Hírünk van azonban arról, hogy a nemrégiben épült bélháromkúti monostort György ispán fia Sándor megvédte egy tatársereg támadásától, amiért később IV. Béla megjutalmazta. A híradás azért érdekes számunkra, mert ismerve a monostor fekvését, az nincsen különösen jól védhető helyen; megmenekülését a „tatárok nyilaitól" inkább annak köszönhette, hogy kőből épült.

750 Valószínű, hogy az előbbi fejezetben ismertetett alacsony fekvésű, rosszul védhető várak nem jelentettek akadályt az ostromló tatár seregnek - már ha egyáltalán megérték a tatárjárást, s nem szűntek meg korábban mint erősségek, a belső társadalmi változások eredményeként. Kétségtelen azonban, hogy a tatárjárás után komoly hangsúlyt kapott az, hogy az újonnan létesülő várakat alkalmas helyre kell telepíteni. Erre utal IV. Béla oklevele, amikor az írja: „Miért is országom báróinak tanácsára elrendelem, hogy a koronám alá tartozó alkalmas helyeken mindenféle erősségek és várak keletkezzenek ... elrendelem, hogy ha valamely magánembernek vagy magának a királynak birtokában megerő744 Molnár L.-Vándor L. 1984.111-112. 745 Kristó Gy. 1984.1007. 746 Kristó Gy. 1984.1273-1274. 747 Kristó Gy. 1984.1378. 748 Borovszky S. 1909. 38. 749 Györffy Gy. 1966. 762. 750 Borovszky S. 1909. 38.