Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
IV. Nováki Gyula: Őskori erődítmények (összefoglalás)
A ma rendelkezésünkre álló adatok alapján a bronzkorból két, egymást követő kultúra erődített telepeit találjuk területünkön. A kora bronzkori (i. e. 2000-1750) hatvani kultúrába tartozik: Emőd - Nagyhalom, Mezőcsát - Laposhalom, Tard - Tatár domb, Tiszabábolna -Fehérló tanya - Földvár, Vatta-Testhalom. További három lelőhely ugyancsak a hatvani kultúrába tartozik, de a felső rétegekben a középső bronzkori (i. e. 1750-1350) füzesabonyi kultúra is nagymértékben jelen van: Novaj - Földvár, Szihalom - Földvár és Tiszakeszi - Szódadomb. Olyan lelőhelyünk, ahol csak a füzesabonyi kultúra maradványait találták, egy van: Edelény-Ludmilla dűlő. A korai és középső bronzkor erődített telepeinek sorát Borsod vármegye szomszédságában is folytathatnánk, csak néhányat említek: Méra-Földvár, Gibárt - Földvár, Felsődobsza - Várdomb, Fügöd - Várdomb stb.618 A kormeghatározások bizonytalanságára jellemző, hogy Novaj - Földváron és Tiszakeszi - Szódadombon az ásatás csak a füzesabonyi kultúra rétegeit találta, jóllehet a felszínen talált cserepek alapján a hatvani kultúra jelenlétére is következtettek. Hogy mennyire félrevezető lehet, ha csak kis felületen történik az ásatás, arra elég egy, a területünkhöz közel eső példát említeni. Felsővadász-Várdombon az ásatás első éve a bükki kultúra rétege felett csak a füzesabonyi kultúra telepmaradványait hozta napvilágra, de a következő évben már a bádeni és a hatvani kultúra is jelentős mértékben mutatkozott. 619 Ugyanakkor Tiszalúc-Dankadombon a viszonylag nagyméretű ásatás a zóki kultúrába tartozó vékony réteg felett kizárólag a hatvani kultúra népességének 3 m vastag rétegsorát tárta fel. 62 0 Ezért a Borsod vármegyei bronzkori erődített telepek, éppen a gyakran bizonytalan, vagy legalábbis ásatással még többnyire alá nem támasztott kormeghatározások miatt, csak feltételesen helyezhetők be egy-egy történeti folyamatba. A kormeghatározások terén tehát még sok a tennivaló, de feltűnő, hogy mennyire hasonlítanak egymáshoz ezek a kis korai és középső bronzkori erődített telepek, várakéi A kilenc lelőhely közül csak Szihalom-Földvár típusát nem tudjuk meghatározni, mert az Árpád-kori (feltételezhető) vár és a rátelepülő község szinte teljesen eltüntette a nyomokat a felszínről. A többiek körül hat teljesen azonos típust mutat: 200-300 m hosszú, nyílt telep szélén kisméretű, árokkal körülvett védett rész különül el. Ez a teleppel egy magasságú kis domb alig 20-30 m átmérőjű. A felszíni leletek szerint a telepek mindkét része egyaránt lakott volt. Erre azonban még csak a közeli Tiszalúc-Dankadomb ásatása nyújt bizonyítékot. Ezektől eltérő típust két telepünk képvisel: Edelény-Ludmilla-dűlő és Tiszabábolna - Fehérló tanya-Földvár. Mindkettőt sánc, illetve árok védi, hosszuk 135-140 m, szélességük 65, ületve 90 m, tehát sokkal nagyobbak, mint az előbb említett kis várak. A legnagyobb eltérést az jelenti, hogy az erődített telephez nem csatlakozik kívül egy nyílt telep is. A nagy kiterjedésű nyílt telep melletti kis „vár" a korai és középső bronzkorban igen elterjedt típus volt. A hatvani kultúra távolabbi elterjedési területén is megtaláljuk, a Tisza középső folyása és a Körösök mentén, a Gödöllői dombvidéken, az Ipoly völgyében, a Hernád és Bodrog völgye által bezárt területen. 622 Hasonlókat találunk a vele nagyjából egyidős ottományi kultúra területén, így délre a Körösök mentén, 623 illetve északra Kelet-Szlovákia területén. 624 A következő korszakban, a középső bronzkorban a mi területünkön a füzesabonyi kultúra vált uralkodóvá. A most tárgyalt típusú váraink közül Novaj - Földvár és Tiszakeszi - Szódadomb tartozik ide, mintkét helyen a korban megelőző hatvani kultúra telepét vették birtokba. E két kultúra, a Gödöllői dombvidéket kivéve, közel azonos területet foglalt el és ez a vártípus továbbra is jellemző maradt. De ugyanez mondható el az ettől délre, a Körösök vidékén elterjedt, vele egyidős gyulavarsándi kultúra telepeiről is. 625 Edelény-Ludmilla-dűlő és Tiszabábolna - Fehérló tanya - Földvár az eddigiektől eltérő típust képvisel. Míg az elsőt az ásatás egyértelműen a füzesabonyi kultúrába helyezi, addig az utóbbit csak felszínen gyűjtött, szórvány cserepek valószínűsítik a hatvani kultúrába. Hasonló típusú földvárakat az utóbbi kultúrából Borsod megyétől távolabb a Gödöllői dombvidéken 626 és a Börzsöny hegység szélén ismerünk, 62 ? míg a középső 618 Kalicz N. 1968. 117. 619 S. Koós J. 1983., 1984., 1985. 620 Kalicz N. 1968. 69., 114. 621 Erre Kalicz N. figyelt fel először. 622 Kalicz N. 1960/b., 259., 1968.132-133.; Miklós Zs. 1982. 28 - 38. 623 Szeghalmi járás 1982. 1/36., 5/69., 5/77., 6/6., 7/40., 11/85. számú lelőhely. Egy részük a gyulavarsándi kultúra lelőhelye is, ezeknél a „vár" kora kérdéses. 624 Kabát, J. 1955.; Vladár, J. 1973. 625 Bona 1.1975.146., 147., 155. 626 Miklós Zs. 1982. 29., 31-34. 627 Nováki Gy.-Sándorfi Gy-Miklós Zs. 1979. 12-21., 59.
