Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

IV. Nováki Gyula: Őskori erődítmények (összefoglalás)

bronzkorból a Duna-Tisza-közén és Kelet-Dunántúlon elterjedt vatyai kultúra földvárait kell említeni, ame­lyek legalábbis méretben, emlékeztetnek az itt tárgyalt két eltérő típusú Borsod megyei földvárra.628 Várainkat, a két típus közül bármelyikhez tartoznak is, árok védi, egyedül Edelény-Ludmilla dűlőn lehet sáncot sejteni az árok belső oldalán. Az árkok eredeti alakjáról és a hozzájuk feltehetően kapcsolódó, de a felszínről már lepusztult védelmi berendezésekről semmi közelebbi adatunk sincs egyelőre Borsod vármegyéből, mert a mindössze három helyen folyt ásatás is csak a belső területre szorítkozott. Tisza­lúc-Danka-dombon is csak részben tárták fel az árkot. Ezért, ha több kultúra van képviselve egy-egy várban, ma még eldöntetlen, melyik készítette a védelmi célt szolgáló árkot. Ha pedig csak egy kultúrával találkozunk, kérdéses, az adott korszak melyik periódusában rendezkedtek be védelemre. Hogy milyen fontos lenne mindezt ásatással megvizsgálni, arra elég egy példa: Tiszazúg-Kéménytető bronzkori teli­telepének ásatásakor sikerült tisztázni, hogy a nagyrévi kultúrába tartozó alsó rétegsort vágta át a hatvani kultúra sáncárka, sőt az utóbbi időszakon belül még egy másik, az előzőtől független sáncárkot is meg lehetett különböztetni.629 Az árok szélén mindenképpen feltételezhetünk valamilyen falat, cölöpsort, sövényfonást stb-t, mert az árok egymaga nem jelenthetett védelmet. Erre három példát említek. A Kassa melletti Barca földvárában az ottományi kultúrából két cölöpsor közötti töltést, a távolabbi Nitriansky-Hradokon pedig a magyarádi kul­túra földvárán hasonlót, illetve farácsot tártak fel. 630 Ugyancsak két cölöpsor közötti töltés volt megállapít­ható Nyugat-Magyarországon Fertőboz-Gradinahegyen is a bronzkori sánc feltárásakor.63l Nem tudunk sokkal többet Borsod vármegye bronzkori erődített telepeinek belső területéről sem. No­vaj-Földvár és Tiszakeszi - Szódadomb ásatása kis területre szorítkozott, de ezek adatait sem közölték még, a többi helyen végzett régi ásatások pedig ebből a szempontból nem alkalmasak értékelésre. A területünk­höz közel eső Tiszalúc-Dankadomb ásatási eredményeit már közölték, a hatvani kultúra 2,40 m vastag rétegsorán belül kilenc szinten összesen 11 házat sikerült megállapítani. Az egész területhez képest azonban ez is igen kevés, mert ezek a házak is egymás alatt bontakoztak ki. Tehát az egyes periódusok településének elrendeződését itt sem ismerjük. Nagy felületekre kiterjedő ásatásra azonban alig van példa távolabb is. Bar­cán az ottományi kultúrának szabályos utcahálózathoz igazodó házsorát tárták fel, 632 és hasonló jelenséget állapítottak meg ugyanezen kultúrának északabbra, a Tátra előterében fekvő telepén is, Szepescsütörtökhely (Spissky Stvrtok) mellett. 633 Baranya megyében Nagyárpádon a kora bronzkori zóki kultúra árokkal védett várában és a mellette lévő nyílt telepen utca mentén sorakozó házak maradványai kerültek napvilágra. 634 Az ország különböző területein végzett ásatások egyöntetűen arra vallanak, hogy a földművelés és az állattartás közel egyenlő jelentőségű volt e korszakban, a gazdálkodás és maga a település is parasztjellegű volt. Számtalan lelőhelyen került elő már gabona (búza, rozs, árpa, köles és egyéb termesztett növények) el­szenesedett maradványa. Borsod megyéből, a kutatás hiányossága miatt, csak Edelény-Ludmilla-dűlőről is­merünk hasonló leleteket, de a közeli Tiszalúc-Danka-dombon köles, Ároktő-Dongóhalmon búza és rozs, Felsődobsza - Várdombon búza, árpa és lencse is előkerült. 635 Az állatcsont-leletek minden ásatásnál nagy számban fordulnak elő, ezek az állattartásra szolgáltatnak adatokat. Ezzel kapcsolatban elég Tisza­lúc-Dankadombra hivatkozni, ahol hat háziállat és 14 vadászott állat csontjait határozták meg. De hasonló arányokat tapasztalnak a többi magyarországi bronzkori telepen is. 636 Általános vélemény a régészek körében, hogy a nyflt telep melletti kis „vár" a vezető rétegé volt. Terü­letünkön a kevés számú és kisméretű ásatás ehhez a kérdéshez még nem szolgáltat elegendő adatot, ezért is­mét két, már emh'tett távolabbi lelőhelyhez fordulunk. Szepescsütörtökhelyen (Spissky Stvrtok) az erődített és a mellette lévő nyílt telep leletanyaga hűen tükrözi ezt a különbséget. 63 7 Ugyanez állapítható meg Nagy­árpádon is, ahol az árokkal elválasztott kis várban nagyméretű, a külső nyílt telepen pedig kisméretű házak sorakoznak. Külön érdekessége utóbbi lelőhelynek, hogy a vár előterében a külső telepen az utca kiszélese­dik és kétoldalt egy-egy nagyobb alapterületű ház bontakozott ki, tűzhely nélkül, amiből valamilyen közös­628 Bona 1.1975. 52, 58, 78. 629 R. Csányi M. - Stanczik I. 1982. 240. 630 Vladár, J. 1973. 631 NovákiGy. 1975.4. kép. 632 Kabát, J. 1955. 633 Vladár, J. 1973. 634 Bandi G.-F. Petres É.-Maráz B. 1979. 60., 64. 635 P. Hartyányi, B.-Nováki, Gy. 1975. 8, 10-11., 17. 636 Bökönyi S. 1958. 637 Vladár, J. 1973. 292.

Next

/
Oldalképek
Tartalom