Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
IV. Nováki Gyula: Őskori erődítmények (összefoglalás)
bronzkorból a Duna-Tisza-közén és Kelet-Dunántúlon elterjedt vatyai kultúra földvárait kell említeni, amelyek legalábbis méretben, emlékeztetnek az itt tárgyalt két eltérő típusú Borsod megyei földvárra.628 Várainkat, a két típus közül bármelyikhez tartoznak is, árok védi, egyedül Edelény-Ludmilla dűlőn lehet sáncot sejteni az árok belső oldalán. Az árkok eredeti alakjáról és a hozzájuk feltehetően kapcsolódó, de a felszínről már lepusztult védelmi berendezésekről semmi közelebbi adatunk sincs egyelőre Borsod vármegyéből, mert a mindössze három helyen folyt ásatás is csak a belső területre szorítkozott. Tiszalúc-Danka-dombon is csak részben tárták fel az árkot. Ezért, ha több kultúra van képviselve egy-egy várban, ma még eldöntetlen, melyik készítette a védelmi célt szolgáló árkot. Ha pedig csak egy kultúrával találkozunk, kérdéses, az adott korszak melyik periódusában rendezkedtek be védelemre. Hogy milyen fontos lenne mindezt ásatással megvizsgálni, arra elég egy példa: Tiszazúg-Kéménytető bronzkori telitelepének ásatásakor sikerült tisztázni, hogy a nagyrévi kultúrába tartozó alsó rétegsort vágta át a hatvani kultúra sáncárka, sőt az utóbbi időszakon belül még egy másik, az előzőtől független sáncárkot is meg lehetett különböztetni.629 Az árok szélén mindenképpen feltételezhetünk valamilyen falat, cölöpsort, sövényfonást stb-t, mert az árok egymaga nem jelenthetett védelmet. Erre három példát említek. A Kassa melletti Barca földvárában az ottományi kultúrából két cölöpsor közötti töltést, a távolabbi Nitriansky-Hradokon pedig a magyarádi kultúra földvárán hasonlót, illetve farácsot tártak fel. 630 Ugyancsak két cölöpsor közötti töltés volt megállapítható Nyugat-Magyarországon Fertőboz-Gradinahegyen is a bronzkori sánc feltárásakor.63l Nem tudunk sokkal többet Borsod vármegye bronzkori erődített telepeinek belső területéről sem. Novaj-Földvár és Tiszakeszi - Szódadomb ásatása kis területre szorítkozott, de ezek adatait sem közölték még, a többi helyen végzett régi ásatások pedig ebből a szempontból nem alkalmasak értékelésre. A területünkhöz közel eső Tiszalúc-Dankadomb ásatási eredményeit már közölték, a hatvani kultúra 2,40 m vastag rétegsorán belül kilenc szinten összesen 11 házat sikerült megállapítani. Az egész területhez képest azonban ez is igen kevés, mert ezek a házak is egymás alatt bontakoztak ki. Tehát az egyes periódusok településének elrendeződését itt sem ismerjük. Nagy felületekre kiterjedő ásatásra azonban alig van példa távolabb is. Barcán az ottományi kultúrának szabályos utcahálózathoz igazodó házsorát tárták fel, 632 és hasonló jelenséget állapítottak meg ugyanezen kultúrának északabbra, a Tátra előterében fekvő telepén is, Szepescsütörtökhely (Spissky Stvrtok) mellett. 633 Baranya megyében Nagyárpádon a kora bronzkori zóki kultúra árokkal védett várában és a mellette lévő nyílt telepen utca mentén sorakozó házak maradványai kerültek napvilágra. 634 Az ország különböző területein végzett ásatások egyöntetűen arra vallanak, hogy a földművelés és az állattartás közel egyenlő jelentőségű volt e korszakban, a gazdálkodás és maga a település is parasztjellegű volt. Számtalan lelőhelyen került elő már gabona (búza, rozs, árpa, köles és egyéb termesztett növények) elszenesedett maradványa. Borsod megyéből, a kutatás hiányossága miatt, csak Edelény-Ludmilla-dűlőről ismerünk hasonló leleteket, de a közeli Tiszalúc-Danka-dombon köles, Ároktő-Dongóhalmon búza és rozs, Felsődobsza - Várdombon búza, árpa és lencse is előkerült. 635 Az állatcsont-leletek minden ásatásnál nagy számban fordulnak elő, ezek az állattartásra szolgáltatnak adatokat. Ezzel kapcsolatban elég Tiszalúc-Dankadombra hivatkozni, ahol hat háziállat és 14 vadászott állat csontjait határozták meg. De hasonló arányokat tapasztalnak a többi magyarországi bronzkori telepen is. 636 Általános vélemény a régészek körében, hogy a nyflt telep melletti kis „vár" a vezető rétegé volt. Területünkön a kevés számú és kisméretű ásatás ehhez a kérdéshez még nem szolgáltat elegendő adatot, ezért ismét két, már emh'tett távolabbi lelőhelyhez fordulunk. Szepescsütörtökhelyen (Spissky Stvrtok) az erődített és a mellette lévő nyílt telep leletanyaga hűen tükrözi ezt a különbséget. 63 7 Ugyanez állapítható meg Nagyárpádon is, ahol az árokkal elválasztott kis várban nagyméretű, a külső nyílt telepen pedig kisméretű házak sorakoznak. Külön érdekessége utóbbi lelőhelynek, hogy a vár előterében a külső telepen az utca kiszélesedik és kétoldalt egy-egy nagyobb alapterületű ház bontakozott ki, tűzhely nélkül, amiből valamilyen közös628 Bona 1.1975. 52, 58, 78. 629 R. Csányi M. - Stanczik I. 1982. 240. 630 Vladár, J. 1973. 631 NovákiGy. 1975.4. kép. 632 Kabát, J. 1955. 633 Vladár, J. 1973. 634 Bandi G.-F. Petres É.-Maráz B. 1979. 60., 64. 635 P. Hartyányi, B.-Nováki, Gy. 1975. 8, 10-11., 17. 636 Bökönyi S. 1958. 637 Vladár, J. 1973. 292.
