Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
IV. Nováki Gyula: Őskori erődítmények (összefoglalás)
IV. Fejezet Nováki Gyula ŐSKORI ERŐDÍTMÉNYEK (Összefoglalás) Borsod vármegye területét, az egész Kárpát-medencéhez hasonlóan, az őskorban rövidebb-hosszabb ideig más és más nép szállta meg. Nem áll szándékomban valamennyinek az ismertetése, csak azokat veszem sorra, amelyek erődített telepeket, várakat létesítettek, vagy legalábbis védelemre alkalmas területet választottak ki letelepedésükhöz. Négy várunkat, bár őskorinak határoztuk meg, nem tudtuk közelebbi korszakba besorolni, ezért ezeket az áttekintésből kihagytam: Borsodnádasd - Vajdavár, Bánhorváti - Földvár, Edelény - Borsod - Derékegyháza, és Kisgyőr - Hársasvár. ÚJ KŐKOR, RÉZKOR Az újkőkor (i. e. 5000 - 2500) első, jól körülhatárolható kultúrája a területünkön az ún. bükki kultúra volt. A Tisza felső folyásának vonalától északnyugat felé a Bükk hegység keleti fele, a Sajó és Hernád felső folyása, valamint a Bodrog alsó folyása által határolt területen terjedt el. Településeire a nyílt, erődítés nélküliség jellemző, de szinte valamennyi a természet által jól védett helyen található. így gyakran meredek oldalú dombon, vagy akár egészen magas hegyen, de nem ritkán barlangokban is előfordul e kultúra nagy mennyiségű leletanyaga, olyan helyeken, ahol a későbbi korokban, mint látni fogjuk, már erődített telepek létesültek. Ilyenek Borsod vármegye területén: Edelény-Borsod-Derékegyháza, Miskolctapolca - Várhegy, Bükkaranyos - Földvár, Emőd-Nagyhalom, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Szilvásvárad - Töröksánc, a szomszédos területeken pedig pl. Felsőtárkány-Várhegy, Tolcsva- Várhegy stb. Boldogkőváralja-Tóhegy stb. Az ásatások, illetve felszíni gyűjtések ezeken a helyeken jelentős neolitikus leletanyagot eredményeztek, de ebből a korból erődítést még nem sikerült megállapítani. A legjobb példa erre Felsőtárkány-Várhegy, ahol az 1962. és 1964. évi ásatás során átvágták a sáncot is. A rétegződések egyértelműen azt mutatták, hogy a neolitikus réteg felett előbb és késő bronzkor telep első periódusának a rétege is felrakódott és csak ezután került sor a sánc építésére a késő bronzkorban, majd a középkorban.614 A bükki kultúra erődítés nélküli, de védelemre alkalmas telepeiből a kutatás arra következtet, hogy az Alföldön elterjedt, vele nagyjából egyidős tiszai kultúra népének terjeszkedése ellen húzódtak fel a magasabb domb-, illetve hegyvidékre. 6 l5 Neolikus erődített telepet Európa néhány országában már találtak, de Magyarországon ilyent teljes bizonysággal még nem sikerült felkutatni.616 Hasonló képet kapunk a következő időszakból, a rézkorból is (i. e. 2500 - 2000). Területünkről még egyetlen erődített telepet sem ismerünk, de az ország más részletein is csak bizonytalan adataink vannak.617 KORAI ÉS KÖZÉPSŐ BRONZKOR Az őskori erődített telepek első klasszikus korszaka egész Európában, így Borsod vármegye területén is, a korai és középső bronzkorban volt. Nálunk kilenc lelőhely sorolható ide. Értékelhető új ásatása csak három helyen volt: Edelény-Ludmilla dűlőn, Novaj - Földváron és Tiszakeszi -Szódadombon. A többi lelőhelyen csak régi, ma már nem értékelhető ásatásokból származó, vagy felszínen gyűjtött leletanyagra támaszkodhatunk. Ahol még nem volt ásatás, ott a későbbi kutatások módosíthatják a mai kormeghatározásokat és ez feltehetően gazdagítani fogja az egyes lelőhelyen képviselt korszakok sorát is. D. Matuz E. 1984.14-15., 20. Kalicz N. 1960/a., 35., 36.; 1960/b., 255., 1969. 21. A késő neolitikumból Vas megyében Sé és Becsehely mellett tártak fel kettős árkot, de ezek rendeltetése ma még bizonytalan (Kalicz N.-Károlyi M. 1978-79.; Kalicz N. 1977., 1978 - 79.) A Börzsönyben talán Zebegény-Kálváriadomb és Visk-Mahir sorolható ide (Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs. 1979. 80 - 82.) Rézkori teleppel kapcsolatban említenek árkot Tiszaug-Kisrétpartról (Szolnok m.). (Siklódi Cs. 1982.) és Bélmegyerről (Békés m.). (Goldman Gy. 1977. 221.) de rendeltetésük és készítésük ideje ezeknél is kérdéses még.
