Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok
vastárgyakat (szablya, sarkantyú, kasza stb.) is begyűjtöttek a miskolci múzeum számára, amelyeket korábban találtak. A helybeliek most is emh'tették a régi hagyományt, hogy a sajóvámosi kastély építéséhez, amely a II. világháború után pusztult el, innen is szállítottak követ. Koós J. és Simán K. a Várhellyel szemben, az országút keleti oldalán lévő lapos dombháton, ahol akkor gépi talajegyengetés folyt, kő- és téglaházak maradványait látták, korukat középkori és késő középkori cserepek jelezték. 60 ! A Várhely dombjának maradványát, amelyet az újabb térképek már erősen rongáltnak ábrázoltak, kb. 1984-ben teljesen elhordták, helyén ma sík szántóföld van. SZALONNA A Bódva-völgye feletti alacsony földnyelven az Örsúr nemzetség egyik ága feltehetően udvarházat építtetett, amelyhez a nemrég feltárt és helyreállított középkori (ma református) templom (a szentélyét alkotó rotundával) is tartozott. 602 Az udvarházat Szalonnai István (kb. 1358-1400) erődíthette meg. 1399-ben írják, hogy az udvarházat (curia) pártázott fal (muris dentalis) vette körül. 603 Az udvarház további sorsáról nem tudunk. Szalonnát 1562-ben a török feldúlta, legkésőbb ekkor ez is elpusztulhatott. 604 Helyét a felszínen ma már nem lehet azonosítani. Talán ennek maradványai voltak a templomtól északnyugatra, a ref. paplak körül és az országút alatt a közelmúltban előkerült hatalmas alapfalak. SZIRMABESENYŐ. Pesty F. gyűjtésében ezt olvashatjuk: „A község Sajón túli kelet északi határán a Vámosi határnál a Sajó és Bódva között helyezkedik el egy nagyobb kiterjedésű terület földvár név alatt, még máig is látható a fennálló kettős sánc/okkal környezve, melly ha nem vár erősségül, minden esetre tábor helyül lehetett a hajdan háborús időkben használva." 605 Kandra K. is tudott róla és az árkait, valamint az onnan származó őskori urnákat, cserepeket is látta, de hallott kardokról, dárdákról és csákányokról is. 606 1900-ban Gálffy I. is megvizsgálta a szirmabesenyői határban lévő, leírása szerint 50-60 hold területen lévő „Háborús sáncza" nevű helyet, amely nézete szerint hatalmas földvár, de a korát csak ásatással lehetne eldönteni. 607 A „Kirándulók térképe" a Pesty által megjelölt helyen, Szirmabesenyő északkeleti határában, a Sajón túl 1,2 km-re „Vár domb" nevű kis magaslatot tüntet fel. 608 A magaslatot bejártuk, de csak formátlan kis dombot találtunk. Egykor a Sajó mellékágai fogták közre, mint azt az említett térkép is feltüntetni. Az egész környező területen szántóföldi művelés folyik. Erődítési nyomot nem találtunk, régészeti leletekre sem bukkantunk. A sáncok egykori létét az említett adatok alapján aligha vonhatjuk kétségbe, de azokat a mélyszántás eltüntethette. UPPONY-KISVÁR. A községtől délre a Felső-völgyben, a Csernely-patak jobb partján, meredeken emelkedik ki a kőbánya utáni hegygerinc. Ezt a nyúlványt nevezik Kisvárnak. Dobosy L. bejárta a hegyet, de erődítésnek nem találta nyomát. 609 VADNA-VASVÁR. A Vasvár nevű dűlőt egy XVIII. század végi, 6 l° és egy 1864-ben készült térkép tünteti fel. ß ll 1968-ban mint egykori vasolvasztóból származó salak lelőhelyét említik. 6 ! 2 A lelőhelyet Dobosy L. járta be és - a régi térképekkel megegyezően - meghatározta fekvését Vadna községtől délkeletre a Kőbánya-bérc alatt, Valines és Hársas nevű dűlők között. Nagy mennyiségű, régi vasolvasztóból származó salakot talált, de erődítésnek nyomát nem. 6 ! 3 601 L. Wolf M.-Simán K. 1983 - 84. 86.; Koos J. és Simán K. jelentése 1983. január 20-áról. 602 Kozák É. 1977. 375. 603 Mályusz E. 1951.1. 678. 604 Dénes Gy. 1973. 72., 31. jegyzet. 605 Pesty F. 1988. 331, 421. 606 Kandra K. 1885/b. 91-92. 607 Gálffy 1.1900. 35. 608 Kirándulók térképe. 609 Dobosy L. 1975. 55. 610 BLT.56-1. 611 BL U. 60. 612 Nováki Gy. 1968. 60.; Heckenast G. 1968.149. 613 Dobosy L. 1975. 56.
