Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
I. Őskori erődítmények leírása
eredményének tartotta a halom körüli sáncot is. Anonymus és XI. századi okleveles adatok alapján arra következtetett, hogy az Árpádok birtokát képezte, de a XI. század közepe táján már a százdi apátságé, később pedig az egri püspöké lett. 115 Ezután módszeres ásatásra már nem került sor, de a lelőhely gyakran szerepelt az irodalomban. Ez idő tájt helyezte védelem alá egy megyei rendelet az egész halmot. 116 1871-ben Kandra K. Árpád-kori, erődített királyi majorként ismerteti, 117 majd 1876-ban ismét foglalkozik vele és ekkor említi meg, hogy az ásatáson maga is jelen volt. A leletek egy része a Nemzeti Múzeumba, jelentékenyebb hányada azonban az egri „lyczeum" régiséggyűjteményébe került. 118 Rómer F. is beveszi összefoglaló könyvébe mint „pogányvárat" és a leleteket is ismerteti. 1 ! 9 Szendrei J. 1883. évi munkájában Ipolyi véleményével szemben a leleteket és magát a lelőhelyet őskorinak tartja és szerinte ha Árpád sátra (amelyet Anonymus említ) állt is itt, ez a halom akkor már régen megvolt. A magyaroktól csak azokat a leleteket származtatja, amelyek a halomtól távolabb, a vasútvonal építésekor kerültek elő. 120 Néhány lelet felsorolását találjuk Szendrei egy későbbi munkájában. 121 1888-ban ugyancsak Szendrei említi, hogy Foltiny S zi h aim on „egy halomban" a besenyők sírjait találta, a mellékletek között apró bronzcsattok voltak és kis bronz nyilakat is említ. Nem világos, vajon Foltinynak régi kutatásaira kell-e ezeket érteni, vagy talán újabb leletek kerültek elő. 122 Az 1869. évi ásatás leletei közül Hampel J. bronzöntő formák rajzait közli és néhány leletet is felsorol. 123 Az 1868. évi ásatás után a halom erősen megbolygatva magára maradt, a falu népe kezdte elhordani vályogvetéshez, tapasztáshoz. A jóérzésűek azonban ezt nem nézhették tétlenül és mint a magyar történelemnek emlékhelyét azzal kívánták megvédeni a további pusztulástól, hogy a falu kálváriájának közeléből egy 1848-ban készített kőkeresztet áthoztak ide és azt felújítva 1885-ben ünnepélyes külsőségek között a domb tetején felállították. Ez alkalommal a dombot körülárkolták, feljáratához kaput helyeztek el. 124 Feltételezhetjük, hogy magát a dombot is rendezték, azért ma már bizonyára nem az eredeti alakját mutatja. A továbbiakban hosszú ideig a Földvárnak (vagy Árpád-várnak) csak említéseivel, illetve igen rövid leírásaival találkozunk, de valamennyi a régi eredményekre alapul, újabb kutatás nélkül. 125 Mindössze egyetlen helyszíni megfigyelésről tudunk. 1955-ben a halom közelében, de még a sáncon belüli területen, a Bem apó utca 39. sz. telken találtak egy mellékletek nélküü csontvázat. Galván K. szállt ki a helyszínre, de már csak egy koponyát tudott bevinni az egri múzeumba. Feljegyezte viszont, hogy korábban ugyanezen utca 20. és 41. sz. telkén is (ugyancsak a sáncon belül) találtak már csontvázakat, 126 ami megegyezik Foltiny megállapításával. A régi ásatás leletanyagával az elmúlt évtizedekben többen is foglalkoztak és ezek révén tudjuk ma már e lelőhely különböző korszakait megkülönböztetni. Az őskori leletek korának első meghatározása Tompa F.-től származik, aki a bronzkor első felébe, az általa megkülönböztetett B és C periódusba sorolta ezeket. 127 Időrendben ezzel megegyezik, illetve ezt tovább finomítja 1963-ban Kemenczei T. megállapítása, miszerint a hatvani, füzesabonyi és késői füzesabonyi kultúra követte egymást ezen a lelőhelyen és még a halomsíros kultúra idején is fennállt.l 28 A hatvani kultúrával kapcsolatban Kalicz N. kiemeli, hogy a nagyobb, nyílt telep egy kis részét védték az árokkal, 129 de említi a füzesabonyi kultúra leleteit is. 130 Ugyanezen kultúra itt előkerült kis agyag állatszobrocskáinak egy részével Makkay J. foglalkozott, melyek közül különösen egy kettős lófigurát emel ki, a hátukon egy nagy kosárral.^ 1 A füzesabonyi kultúra leletei közül néhányat Bona I. is említ, a telepet e kultúra B és C periódusába sorolja és ő is kiemeli erődített 115 Ipolyi A. 1870/a, b, 1873/a. 116 Foltiny J. 1873. 534. 117 Kandra K. 1871. aug. 10., 17, okt. 19. 118 119 Kandra K. 1876. 47 - 48. Rómer F. 1878. 96-99. 120 Szendrei J. 1883.130-131. 121 Szendrei J. Miskolc 1(1886). 347-348, 351. 122 Szendrei J. 1888/a. 374. 123 Hampel J. 1886. 1. III. 1.1, 3, V. t. 5, 6, 2(1892). 157. 124 (Szerző nélkül:) Árpádvári feszület. EEK 17(1885). 75-77. 125 Babik J. 1903. 205.; Gerecze P. 1906. 250.; Leszih A. 1908. 97.; Borovszky S. 1909. 2, 7.; Gárdonyi 1914. 384.; Soós E. 6. 366.; Szendrei J. 1927. 266. 126 Galván K. 1955. 127 Tompa F. 1934 - 35. 82, 88. 128 Kemenczei T. 1963.171. 129 Kalicz N. 1968.119, 132-134, 1969. 25, 27. 130 Kallicz N. 1969. 25, 26, 28. 131 Makkay J. 1959.124, 133 -135. v
