Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
I. Őskori erődítmények leírása
S. Koós J. 1983-ban leletmentő ásatást végzett a földvárban. Nagy mennyiségű leletanyag került elő a középső bronzkori füzesabonyi kultúra időszakából (ép és törött edények, nagyméretű tároló edények, hordozható tűzhely töredékei, égett gabonamagvak, paticsok).54 A Ludmilla-dűlő Edelény-Borsodtól keletre 3 km-re a Damak felé vezető országúttól északra emelkedik. Északkelet - délnyugat irányú dombhát délnyugati végén van a földvár, alakja ovális (10. kép). Három oldalról meredek oldalak övezik, északkelet felé azonban a dombhát egyenletesen folytatódik. Ebben az irányban elmosódott, de jól kivehető mesterséges árok zárja le a vár területét. Ez az egyetlen biztos erődítési maradvány. Mivel az egész terület intenzív földművelés (szőlő, gyümölcsös, szántóföld) alatt áll, az egykori vár pontos kiterjedése nem állapítható meg. Északnyugati oldalán ugyan éles törés jelzi a peremet, de kérdés, az alatta folyó földművelés mennyiben játszott közre ennek kialakulásában. Délnyugati végében, ahol a telep végződhetett, egy nagy présház és mellette újkori rézsű változtatta meg az eredeti felszint. Délkeleti oldala a szántás következtében egyenletesen, törés nélkül folytatódik a lejtőn. Az így, nagyjából körülhatárolható terület hossza kb. 140, szélessége 80-90 m körüli, területe kb. 1,33 ha. A felszínen sok őskori cserép található. A vár korát, az ásatás eredményei alapján, a füzesabonyi kultúrába helyezhetjük. EMŐD- NAGYHALOM. 1865-ben mint „Vérhalom" nevű „elsüllyedt" várat említik, ahol kincskeresők gyakran ásnak. 1863-ban egy kincskereső „társulat" 10 öl mélységig ásott le a halom közepébe.55 Szendrei J. is mint várat említi, közelebbi adatok nélkül.56 A lelőhelyről a bükki kultúra tiszadobi típusú, felszínen gyűjtött cserepeit tartják nyilván.57 A Nagyhalommal első ízben Kalicz N. foglalkozott 1960-ban,58 majd 1968ban megjelent munkájában. Leírja környezetét és a felszínen található cserepek alapján megállapítja, hogy a védett fekvésű, 300 m hosszú dombhát teljes egészére kiterjed a hatvani kultúra telepe, amelynek délnyugati végén kis vár különül el, széles árokkal körülvéve .59 Emőd községtől délnyugati irányban 3 km-re, a Budapest-Miskolc közötti vasútvonal délkeleti oldala felett emelkedik a kb. 300 m hosszú, lapos domb. Ennek délnyugati végén árokkal különül el a többi résszel azonos magasságú kis domb, az ún. Nagyhalom (11. kép). Az egész terület szántóföld, ezért az árok már sokat veszített mélységéből, a halom pedig magasságából. Az árok majdnem teljesen körbeveszi a halmot, de a dombvonulat végén, a délkeleti oldalon megszakad és itt a középső halom oldala egyenesen folytatódik a meredek, természetes domboldalban. Az árok mai felső szélessége 40 - 50 m körüli, mélysége 1,5-2 m. A középső dombnak ma már nincsen határozott pereme, felső részének átmérője 17-20 méterre becsülhető, területe 0,022 ha körüli. Az árok külső szélén erősen leszántott, de még felismerhető töltés húzódik, amely különösen a dombhát folytatása felé szembetűnő. Ezt azonban nem sáncnak, hanem csak az árokból kitermelt földnek tekintjük. Kalicz N. megállapította, hogy a 300 m hosszú dombháton végig találni cserepeket és ezeket a hatvani kultúrába sorolja, ami egyúttal a teleptől elkülönülő kis vár korát is jelenti. KISGYŐR-HARSASVAR. 1851-ben olvashatunk róla először, földből kiásott „alapkövek" említésével. 60 1891-1930 között gyakran említik, de minden közelebbi adat nélkül. 6 ! Legutóbb már a védett régészeti területek között szerepelt. 62 Kemenczei T. a késő bronzkori földvárakkal együtt említi, azonban megjegyzi, hogy azoktól elütő típust képvisel. 6 ? Szintvonalas felmérését Renner P. és Ráksi M. készítette 1968-ban. Legutóbb Szabó J. Gy. írta le a várat röviden, de tévesen kettős árkot említett. 64 A földvár Kisgyőr községtől északkeletre, közel 3 km-re, a Rudas-kút felett keletre, két vízmosásos völgy között hosszan elnyúló, lapos dombhát legkiemelkedőbb pontján van (12. kép). A térképek Hársasvár, vagy Hársasbérc néven jelölik. A vár ovális alakú, az elmosódott perem alatt 2 méterrel erősen feltöltődött árok 53 Pesty F. 1988.127. 54 L. Wolf M.-Simán K. 1983-84. 77. 55 Pesty F. 1988. 108. Szendrei J. 1883.109.; Miskolc 1 (1886) 315. Említ Gelej határában is egy „Nagyhalmot", ilyent nem ismernek, valószínű, hogy azonos az emŐdivei. 57 Korek J. - Patay P. 1958.15.; Kalicz N. - Makkay J. 1977.128. 58 Kalicz N. 1960/b. 259. 59 Kalicz N. 1968.118., 134. 60 Fényes E. 1851. 2. 72. 61 Bartalos Gy. 1891. 140.; Babik J. 1903-1904. 206.; Gerecze P. 1906. 244.; Borovszky S. 1909. 7.; Szendrei J. 1927. 266.; Leszih A. 1930/a. 62 Hellebrandt M. 1978-1979. 20. 63 Kemenczei T. 1966/d. 85,105. jegyzet; 1970. 29.; 1984. 41. 64 Szabó J. Gy. 1983. 292.
