A százdi alapítólevél 1067 - Oklevéltár (Miskolc, 1986)

közeleső javakat foglalta magába. Az adomány a birtokokról viszonylag részletes leírást ad, s ki­derül belőle, hogy Péter ispán a kor szintjén szinte minden szük­ségessel ellátta a szerzeteseket: szántóval, réttel, legelőkkel, szőlőkkel, erdővel, halastavakkal, megfelelő állatállománnyal (szarvasmarha, juh, ló, sertés, méhek). A birtokok népeinek fog­lalkozása is tarka képet mutat: földművelő, iparos (gyapjú- és vászonkészítő), állattenyésztő, sörfőző, méhész, halász, sütő, molnár, lovas vitéz. Utóbbiakkal kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy a 30 lovasból 20 magyar, tíz besenyő. A besenyők telepeire utalnak a határjárásban említett besenyő sírok és a besenyők kút­ja is. A föld népe pénzzel és különféle földműves- és egyéb terméke­ikkel és szolgálatokkal adózott az oklevél rendelkezése szerint a szerzeteseknek. A szövegből világosan kitetszik, hogy ez az értékes okmány nem­csak Százd - s ennek kapcsán Tiszakeszi határa - emlékét őrzi, ha­nem jónéhány más településnek is első írásos említése itt találha­tó meg, így Szabolcsból Vencsellő, Timár, Szabolcs vára, Rakamaz, Pród, Levelek, Zemplénből Bekecs, Taktaszada, Korév (Tokaj), He­vesből Szihalom, Békés megyéből Szeghalom; Csabarákosa Rákoscsa­bára, Gubacs a mai Pesterzsébetre - jelenleg mindkettő Budapest egy-egy kerülete - utal. Több mint egy tucat falu illetve birtok kilenc évszázaddal ez­előtti életébe, gazdálkodásába nyújt bepillantást az oklevél, a­mely országos vonatkozásban is egyik legértékesebb korai írásos emlékünk. Hiszen gondoljuk csak meg, a XI. századból alig-alig ma­radt ránk hiteles királyi oklevél is, nemhogy magánszemély (nagy­birtokos) által kiállított okmány. Utóbbiak sorában a százdi idő­rendben a harmadik. Nem előzi meg csak Radó nádor 1057-ben kelt oklevele a pécsi püspökségnek és a pécsváradi kolostornak adott birtokok tárgyában, valamint Atha somogyi ispán oklevele 1061-ből, amely a zselicszentjakabi kolostor alapítására vonatkozik. Az idő­rendben ezek után következő Guden-féle adománylevelet (1079 körül) az emeli csak a többiek fölé, hogy az eredetiben maradt ránk, a többi pedig csak későbbi átírásban. De ki is volt az alapító? Van olyan feltételezés, amely szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom